Archív cikk. Eredeti megjelenés: 2022. augusztus 4. Szerző: Bodó Szabolcs.
Gólzáporos mérkőzésen Szuperkupa-győzelemmel sikerült indítaniuk a 2022/23-as idényt kedvenceinknek épp Nagelsmann korábbi csapata, a Lipcse ellen. De elemezzük is ki, hogyan sikerült mindez.
Standard felállás, egy kissé felforgatva
A Bayern meglepő módon nem az új, 4-2-2-2-es, hanem a standard 4-2-3-1-es hadrendben kezdte a párharcot, ahol Müller a megszokott 10-es posztján, Gnabry és Musiala a széleken, Mané pedig csatárként lépett pályára. Goretzka térdsérülése miatt Kimmich társa Sabitzer volt a középpályán, Musiala pedig kispadra kényszerítette a Coman-Sané duót – mint utólag kiderült, nem érdemtelenül. A védelem a megszokott Pavard-Upamecano-Hernández-Davies négyesből állt, de Ligt egyelőre csak a cserék között kapott helyett. A Lipcse ezzel szemben 3-4-2-1-es felállásban lépett pályára, amellyel elsősorban a pálya középső részén akart stabilitást kialakítani. Domenico Tedesco kezdőjébe mindhárom magyar válogatott játékos, Gulácsi, Orban és Szoboszlai is bekerült olyan további kulcsjátékosok mellett, mint Laimer, Forsberg vagy épp Nkunku.
Kiszámíthatatlan és hatékony bajor támadójáték
Robert Lewandowski barcelonai távozása hatalmas űrt hagyott maga mögött a Bayern támadóharmadában, az új szezon első tétmeccse alapján viszont egyelőre úgy tűnik, hogy Nagelsmann különböző alternatív megoldásokkal pótolni tudja a lengyel világklasszis hiányát. A tréner ugyanis Mané érkezésével teljesen átalakította a támadójátékot, a csapat kvázi klasszikus 9-es nélkül játszik elől, de mint később kiderült, egyelőre ugyanolyan hatékonyan. A Lipcse számára ugyanis a meccs alatt teljesen kiszámíthatatlan volt a Bayern támadójátéka, mivel a Gnabry-Müller-Musiala-Mané négyes folyamatosan poziciókat cserélt elől, amely folyamatosan gólhelyzeteket generált Gulácsi kapuja előtt.
A Szuperkupa-döntőben szerzett második gól jó példa a bajorok új támadójátékára. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a támadójátékosok az eredeti posztjukhoz képest mennyire más pozícióban helyezkednek el a pályán: Müller a bal szélen, Gnabry középen, Mané pedig a jobb oldalon sprintel be az ellenfél védelme mögé. A gól egyik kulcsszereplője Müller (piros kör), aki elfutásával magával viszi az ellenfél belső védőjét (Orban) is, Gnabry előtt így egy hatalmas üres terület nyílik meg, ahová a német szélső be is sprintel (fehér nyíl). Kimmich ezt gyorsan észreveszi és azonnal indítja is őt a labdával, amelyet Gnabry gyönyörűen feltálal Mané számára, az új szenegáli gazolás pedig 5 méterről egyszerűen csak Gulácsi kapujába vágja a labdát, megszerezve debütáló gólját a Bayern színeiben.
A Bayern ezen kiszámíthatatlan és hatékony támadójátéknak köszönhetően egyébként rendkívül könnyen át tudta törni a Lipcse védelmét, a meccs alatt összesen 25 alkalommal jutva be a hazai csapat tizenhatosán belülre – ebből 4 beadás, 5 pedig hosszú indítás révén született.
Nagelsmann új offenzív rendszere nemcsak a támadójátékosok számára nyújt több lehetőséget, hanem a szélsőhátvédek számára is, akik a meccs alatt rendszeresen sprinteltek be a Lipcse tizenhatosán belül. Az első müncheni találat előtt is épp ez történt. Az alábbi képen látható, ahogy Pavard és Davies is csatlakozik a támadójátékhoz. Musiala kreativitásának köszönhetően ezt hamar észre is veszi és azonnal kiugratja a védelem mögé besprintelő Pavard-ot (fehér nyíl), a francia pedig rögtön be is adja a labdát laposan középre és ezt a hazai védők ugyan még tisztázni tudják, az ezt követő szögletből Musiala már megszerezi a vezetést szűk negyed óra elteltével.
Hasonló jelenetsor játszódik le a meccs hajrájában is: az alábbi szituációban Coman ugrik ki a védők gyűrűjéből a tizenhatoson belül (fehér nyíl), amelyet tökéletesen észrevesz a labdás Sané és francia csapattársát 3 lipcsei játékos között ugratja ki, a Bayern így 2 passzból ismét gólhelyzetet tud kialakítani. Érdemes megfigyelni azt is, hogy tipikus 9-es csatár hiányában is 3 müncheni játékos – Coman, Gravenberch (!) és Mané – tartózkodik a tizenhatoson belül, akikre csupán a 3 védős rendszer ellenére mindössze 2 lipcsei védő jut.
Agresszív presszing kimaxolva
A Bayern agresszív presszingje az egész meccs során óriási problémát okozott a Lipcse labdakihozatalában, amellyel Nagelsmann azt akarja elérni, hogy az ellenfél állandó nyomás alá kerüljön és ne tudjon nyugodtan támadást építeni hátulról. Az alábbi képen megfigyelhető, hogy a meccs 4. (!) percében már 5 Bayern játékos – köztük a jobbhátvéd, Pavard (!) is – a Lipcse tizenhatosa körül tartózkodik, amelynek következtében a labdás Halstenberg-nek nincs más választása, minthogy hosszan előreívelje a játékszert.
A klasszikus középcsatár nélküli rendszer a letámadást is megkönnyíti Nagelsmann csapata számára, mivel a támadó játékosok védekezés során is könnyen pozíciókat cserélhetnek egymás közt. Az alábbi jelenet jó példa erre: a Bayern egy teljesen aszimmetrikus rendszerben védekezik és támad le, ahol Mané és Gnabry helyet cserélnek, előbbi ugyanis a jobb szélen, utóbbi pedig középen presszingel. A labdás játékost ismét Pavard támadja meg, aki szintén rendkívül magasan védekezik. Észrevehető egyébként, hogy a 10 mezőnyjátékosból összesen 8 tartózkodik a Lipcse térfelén.
Amikor Lipcse valahogy nagy nehezen kiszabadult a Bayern agresszív presszingjéből, kedvenceink a saját térfelükön is mérhetetlen nyomást helyeztek a hazai játékosokra, lezárva a passzsávokat közöttük. Az alábbi képen jól látható, hogy a bal szélen egyszerre két müncheni támadja meg a labdás lipcsei játékost, teljesen kiszorítva őt az oldalvonal mellé. A 3 kapott gól ellenére ez az agresszív és hatékony letámadás a meccs során szinte teljesen megfojtotta az ellenfél támadási lehetőségeit.
Hatékony átmenet védekezésből támadásba
Az átmenet (angolul transition) a támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázist jelenti. Kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát (előbbi természetesen a támadásból védekezésbe való átmenet, utóbbi a támadásból védekezésbe való átmenet.) Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit – ha elég tudatos – az ellenfél hamar kihasználhat. A Bayern ebben a tekintetben is rendkívül hatékony, a meccs során ugyanis Nagelsmann csapata rengeteg labdát szerzett az ellenfél térfelén vagy a középkörben. Az egyik ilyen esetet az alábbi ábra szemlélteti: Henrichs középre tartó átadására (fehér nyíl) Musiala azonnali hatállyal rásprintel és el is választja Laimer-t a labdától (piros kör). Labdaszerzést követően Jamal mellett Müller és Mané is rögtön elkezdenek sprintelni előre (piros nyílak). Musiala egészen a Lipcse tizenhatosáig szabadon viheti a labdát, ahol a hazai védők csak szabálytalanság révén tudják megállítani őt.
Nem túl hatékony átmenet támadásból védekezésbe
A Bayern esetében mindig is hatékonyan működött a védekezésből támadásba történő átmenet, fordított esetben azonban már nem muzsikál ilyen jól a csapat, a támadásból védekezésbe történő átmenet ugyanis a jelenlegi Bayern egyik Achilles-sarka. A meccs során a müncheniek összesen 21 alkalommal veszítettek labdát a saját térfelükön, ez egyébként hattal több az előző szezon átlagánál (15 labdavesztés/meccs). Az alábbi képen megfigyelhető, ahogy labdavesztést követően (piros nyíl) a csapat rögtön bajba kerül, a labdát megszerző Szoboszlai (fehér kör) előtt ugyanis egy hatalmas üres terület nyílik meg, ahová Nkunku és Olmo is azonnal besprintel (fehér nyílak).
A nehézkes támadásból védekezésbe történő átmenetet időnként a túltöltött támadóharmad is okozhatja. A harmadik lipcsei gól épp ennek következtében született, amelyet alábbi jelenetsor jól érzékeltet. A Bayern helyzetet alakít ki a meccs 88. percében, Gulácsi azonban hárítani tud, sőt, azonnal indíthatja Laimer-t (fehér nyíl), aki a tizenhatoson belül tartózkodó 6 (!) Bayern játékos miatt teljes üresen marad a tizenhatoson kívül.
A labdaátvételt követően Laimer azonnal meg is indul előre, a Bayern támadói így nem érnek vissza rá időben. A Lipcse középpályására ezért Hernández kénytelen kilépni a védelemből, Konrad azonban ezt észlelve egy remek indítást céloz meg a Lucas mögött üresen maradt területre, amelyre Szoboszlai tökéletesen rá is sprintel (szaggatott fehér nyíl). De Ligt így szintén kénytelen elhagyni a védelem tengelyét, hogy megakadályozza a magyar játékos előre haladását (szaggatott piros nyíl), ez azonban nem sikerül neki, Szoboszlai ugyanis egy laza irányváltással könnyen kicselezi a holland védőt. Innentől pedig már a Bayern védelem verve volt, Dani Olmo révén a labda egyenesen Neuer hálójába vezetett, izgalmassá téve a meccs hajráját.
Összefoglalva
Összességében tehát a hagyományokhoz híven egy izgalmas, gólgazdag Német-Szuperkupa döntőt láthattunk, ahol Nagelsmann már felfedett pár lapot az új hadrendű Bayern taktikai paklijából. Ebből a nehézkes támadásból védekezésbe való átmenet volt az Achilles-sarok, vagyis a legsebezhetőbb pont, ezt azonban a remekül kompenzálta a kiszámíthatatlan támadójáték, az agresszív presszing és a hatékony védekezésből támadásba való átmenet, amelynek köszönhetően kedvenceink rögtön trófeával indították a szezont. Remélhetőleg nem ez lesz az utolsó ebben az idényben…