Kedd este győzött a bajor mentalitás Párizsban, kedvenceink ugyanis Coman góljának köszönhetően sikerre váltották a dominanciájukat idegenben és ha minimális, de megérdemelt egygólos előnyből várhatják a március 8-án rendezendő müncheni visszavágót a PSG elleni BL-nyolcaddöntőben. De elemezzük is ki, hogyan sikerült mindez.
Deffenzív párizsi, offenzív müncheni felállás
A PSG a kezdőrúgást követően elég defenzíven léptek pályára, a párizsiak ugyanis a megszokott 4-3-3-as alapfelállásukról 4-4-2-es formációra álltak át, amelyben a két „középcsatár”, Messi és Neymar védekezésben egyáltalán nem alkalmaztak kemény letámadást a Bayern védelmével szemben, mivel rendre a saját térfelükön tartózkodtak. A Bayern ezzel szemben egy rendkívül offenzív, 3-1-5-1-es rendszerben operált, amelyben Cancelo és Coman játszottak szárnyvédőként, így Davies érdekes módon kikerült a kezdőből – ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.
A PSG egy defenzív, 4-4-2-es, a Bayern egy offenzív, 3-1-5-1-es rendszerben lépett pályára
Kompakt párizsi védekezés kijátszva
A PSG azonban nem véletlenül állt fel más rendszerben kedd este, ez a formáció módosítás ugyanis sokkal inkább tudatos volt. A párizsiak célja a 4-4-2-es felállással elsősorban az volt, hogy vertikálisan és horizontálisan is minimalizálják az üresen maradt területeket a védelmi vonalaik – főként a középpálya és a védelem – között. Ahogy az az alábbi képen is megfigyelhető, előbbi azáltal valósult meg, hogy a Pereira-Verratti belső középpályás duó védekezésben igyekezett minél közelebb helyezkedni a Marquinhos-Ramos belső védőpároshoz, utóbbi pedig azáltal érvényesült, hogy a szélső középpályások – Zaire-Emery és Soler – illetve a szélsőhátvédek – Hakimi és Nuno Mendes – az oldalvonaltól a középső terültek felé sokkal beljebb húzódva védekeztek. Ez egyenesen azt eredményezte, hogy a PSG egy rendkívül kompakt védelmi vonallal operált a Bayern támadásaival szemben. Ez a kompakt védekezés akkor volt a legeredményesebb, amikor Kimmich egyedül maradt a középpályán, így Messi és Neymar a hátvédek megtámadása helyett inkább közösen a müncheniek 6-osára álltak rá és próbálták elzárni a passzsávokat előle. Néha, amikor próbáltak presszingelni, ez a 4-4-2 egy 4-4-1-1-re módosult, amelyben Neymar csak és kizárólag Kimmich-re állt rá, Messi pedig a Pavard-Upamecano-de Ligt hátvéd trióra próbált nyomást helyezni.
A PSG 4-4-2-es, defenzív felállása a gyakorlatban
Amikor azonban a Bayern védőinek sikerült magukra húzniuk és csalogatniuk a Messi-Neymar duót – amelyre egyébként rendszeresen volt példa a meccs során – akkor már Kimmich teljesen üresen maradt és kaphatott labdát a középpályán. Ez ugyan általában veszélyesnek tűnik, mármint egyetlen szűrővel játszani, mivel hatalmas a labdavesztés és az ellentámadás kockázata, kedd este azonban ez mégis hatásosnak bizonyult: ez azzal magyarázható, hogy mivel a Bayern játékosai közül hárman is – Sané, Musiala és Goretzka – folyamatosan mozogtak a PSG védelmi vonala között, így a Pereria-Verratti párosnak kockázatos lett volna kimozdulni Kimmich-re, hogy elvegyék a labdát tőle. Ezáltal pedig megbontották volna a PSG kompakt védekezését, amivel passzsávok nyíltak volna meg a bajor játékosok között.
Messi és Neymar presszingje miatt Kimmich teljesen üresen kap labdát a középpályán.
Ebben a szituációban azonban pont a fentebb felvázolt elmélet ellenkezője érvényesül a gyakorlatban. Erre jó példa az alábbi jelenet: Verratti kilép a kompakt középpályáról a labdaszerzés érdekében, ezzel azonban Musiala teljesen üresen marad az olasz játékos mögött. Sőt, Kimmich-nek több passzolási lehetősége is van, mivel a balszélen Coman is teljesen üresen sprintelhet előre és várhatja a játékszert az oldalvonal mellett amiatt, hogy a PSG jobb oldali szélső középpályása, Zaire-Emery beljebb húzódott a posztjáról a pálya közepe felé a kompakt védekezés fenntartása érdekében.
Kimmich előtt több passzolási lehetőség is van a PSG kompakt védekezése miatt.
Szabad és domináns bajor széljáték
A PSG kompakt védekezése miatt pedig a Bayern támadójátéka teljes mértékben a szélekre összpontosult, 39%-ban a jobb, 36%-ban pedig a bal oldalra. Ezt láthattuk fentebb is a Kimmich és Coman között lévő passzsáv révén, ez viszont csak abban az esetben érvényesült, ha a Messi és Neymar közösen megtámadta a védelmet. Erre a hibára rájőve a dél-amerikai csatárpáros igyekezett újra visszább lépni és inkább Kimmich-et kizárni a játékból, mintsem a müncheni védelmet presszingelni, amely amúgy sem volt túl hatásos addig. Kedvenceink azonban erre is remekül reagáltak, mivel így a nyomás alól felszabaduló bajor középhátvédek azonnal, direkt módon tudták indítani az oldalvonal mellett üresen maradt és sprintelő szárnyvédőket, a Cancelo-Coman párost. Amikor pedig a labda kikerült szélre, a Sané-Musiala-Goretzka trióból két belső középpályás rögtön elkezdett kihúzódni az oldalvonal felé, sőt, az egyik belső védő – az oldaltól függően Pavard vagy de Ligt – is előrébb húzódott támogatni a széljátékot. A Bayern célja ezzel az volt, hogy létszámfölényt alakítson ki az egyik szélen. Ez pedig egyenesen azt eredményezte, hogy a PSG-nek ki kellett tolnia a védekezését, amivel a pálya másik oldalán tartózkodó szárnyvédő teljesen üresen maradt. A gyakorlatban ez az alábbi ábrán jól megfigyelhető: Pavard az előtte lévő üres terület miatt nyugodtan megindulhat előre a védelemből. A PSG erre reagálva igyekszik kitolni a védekezését a jobb oldalra, hogy megakadályozzák a Bayern létszámfölényét azon a szélen, de a kompakt defenzívájuk miatt így is mindkét müncheni szárnyvédő üresen marad. Pavard előtt is így több passzolási lehetőség van, az egyik a jobb szélre kiadott labda Cancelo felé, a másik pedig a hirtelen oldalváltás Coman irányába.
Szabad bajor széljáték a kompakt PSG védelem miatt.
A széleken érvényesülő széljáték azonban nemcsak a középpályán volt eredményes, hanem a támadóharmadban még hatékonyabbnak bizonyult. A PSG ugyanis hátul még kompaktabban védekezett, fenntartva a 4-4-2-es formációját annak érdekében, hogy megakadályozza a Bayern előtt adódó potenciális rövid, kombinációs passzokat és egy-kettőket a tizenhatos előtt és annak környékén. Ezzel azonban az volt a probléma, hogy a müncheniek hamar rájöttek erre és nem a félterületekről illetve a pálya középső harmadából próbáltak támadást indítani. Az alább képen jól látható, hogy a PSG védelme mennyire tömörödik a tizenhatoson belül, még a szélsőhátvédek – Hakimi és Nuno Mendes – is beljebb húzódnak, előbbi épp Choupo-Moting-ra figyel. Ezzel azonban a marokkói jobbhátvéd embere, Coman ismét teljesen üresen marad a szélen, így a francia szélső senkitől nem zavartatva sprintelhet be a védelem mögé a tizenhatoson belülre. Cancelo pedig ezt észrevéve azonnal át is íveli a labdát hozzá. Az akcióból ugyan nem születik gól Coman rosszul eltalált ballábas lövése miatt, de a remek akció mindenképp dicséretet érdemél.
A támadóharmadban még jobban érvényesülő bajor széljáték.
Ugyanez a jelenetsor játszódik le a meccs egyetlen góljánál is annyi különbséggel, hogy itt a bal oldalon folyik a széljáték, Coman pedig a jobb szélen várja a beadást. Mivel rajta kívül a tizenhatoson belül még két másik Bayern-játékos – Sané és Musiala – is tartózkodik, Choupo pedig a kihúzódásával magával húzza a Ramos-Marquinhos belső védőpárost, a francia szélső így a védelem mögött ismét üresen marad, Davies brilliáns beadását pedig mostmár gólra váltja – igaz ehhez nagyban hozzájárult Donnarumma potyája is, mivel ez sem volt valami jó lövés Kingsley részéről.
Coman gólja is széljátékból születik.
Agresszív, szervezett védekezés kimaxolva
A sziporkázó támadójáték mellett a Bayern védekezésben is remekelt a meccs során. A PSG labdakihozatala során ugyanis kedvenceink agresszív letámadást alkalmaztak a pálya középső harmadában, amely gyakran korai labdaszerzést eredményezett az ellenfél térfelén. A védekezésben a felállás is agresszív volt, amely a 3-1-5-1-es rendszerről 3-2-3-2-es formációvá módosult, ahol Choupo-Moting mellé Sané csatlakozott a csatársorba a Ramos-Marquinhos védőpáros letámadása érdekében. Emellett a szárnyvédők, Cancelo és Coman is előre húzódtak és keményen presszingeltek, amivel a PSG szélsőhátvédjeit, Hakimi-t és Nuno Mendes-t helyezték komoly nyomás alá, miközben Musiala és Goretzka az ellenfél két belső középpályására – Verratti és Danilo Pereira – figyeltek. Az alábbi ábra jól szemlélteti, ahogy a Sané-Choupo pároshoz a Cancelo-Musiala-Coman trió is csatlakozik a letámadásban, amely már a labdakihozatal kezdetekor megnehezítette a PSG támadójátékát.
Agresszív müncheni presszing a párizsi térfélen.
Néha azonban a PSG ki tudta játszani ezt az agresszív müncheni presszinget, ezzel pedig ideiglenes létszámfölénybe kerültek a középpályán, így azonnal meg tudták indítani a gyors az ellentámadást a Bayern kapuja felé. Ennek volt az ellenszere a 3 védős felállás, amellyel kedvenceink javarészt – főként az első félidőben – meg tudták állítani a párizsi kontrákat. Az alábbi ábrán ugyanis észrevehető, hogy Messi hiába kap labdát középen és lódulhat meg előre, igazi vérbeli 9-es hiányába az egyedüli játékos Neymar, akit indíthat, őt pedig 2 bajor játékos – Cancelo és Pavard – is szorosan fogja. A védekezésbe így a 3 belső védő, Pavard, Upamecano és de Ligt mellett a 2 szárnyvédő, Cancelo és Coman is besegített, így a kontráknál összességében 5 Bayern játékos volt a Messi-Neymar kettősre.
Túlerőben lévő müncheni védelem a párizsi kontráknál.
A vérfrissítést és feltámadást hozó Mbappé
A combsérüléséből valamelyest felépülő Mbappé 57. percben történő becserélésével azonban az utolsó félórára gyökeresen megváltozott a játék képe és az addig domináns müncheni játékot párizsi rohamok váltották fel. Ezt a fegyvertényt jól érzékelteti az a statisztika is, miszerint Mbappé nélkül 11-2 volt a lövésarány a Bayern javára, míg a francia csatár pályára küldése után már 7-7 volt ez az érték. Mpabbé becserélése azonban nemcsak a lövésarányban, hanem a felállásban is változásokat eredményezett, mivel az addig defenzív 4-4-2-es rendszer egy sokkal offenzív 4-3-1-2-es formációvá módosult, amivel viszont még sebezhetőbbek lettek a védekezésben, mivel még kevesebb ember maradt a pálya egyes területein létszámfölényben lévő bajorokra. Hazai pályán hátrányban lévén azonban ezt Galtier csapata kénytelen volt meglépni a hajrában annak érdekében, hogy valamit ki tudjon még hozni a meccsből. A formációváltással viszont a PSG került létszámfölénybe a középpályán, mivel Neymar helyét Mbappé vette át Messi mellett a csatársorban, a brazil pedig így nyugodtan vissza tudott lépni besegíteni a Pereira-Verratti-Fabian Ruiz középpályás triónak. A 4 párizsi játékosra így kontratámadás esetén csak Kimmich maradt, aki így egyedül képtelen volt megállítani a hazai rohamokat, mivel a Sané-Musiala-Goretzka hármas olykor lemaradt erről. A támadás során Messi és Neymar gyakran helyet cseréltek, ezzel – ahogy a meccs java részében történt – ismét az argentin klasszis kapott üresen labdát a kezdőkörben és lódulhatott meg vele előre. Annyi különbséggel, hogy Mbappé beállásával mostmár nem csak egy, hanem rögtön két csapattársa indulhatott meg vele előre, amely ilyen gyors kontráknál nagyban növeli a hatékonyság mértékét – pláne a Messi-Mbappé-Neymar trió szerepkörében. Az alábbi kép jól szemlélteti, ahogy Messi labdát kap középen, Neymar és Mpabbé pedig már rögtön el is kezdenek sprintelni előre.
Létszámfölénybe kerülő párizsi középpálya.
Erre még rátett egy lapáttal az is, hogy a szélsőhátvédek – Hakimi és Nuno Mendes – is csatlakoztak a támadáshoz, akik gyorsaságukkal még inkább területet nyithattak meg az életveszélyes támadótrió számára. Ezáltal született végül a majdnem egyenlítést érő, a VAR által les miatt érvénytelenített Mbappé gól is a hajrában. Ismét Messi kapja a labdát középen (fehér kör), aki előbb Neymar-hoz passzol, a brazil pedig azonnal indítja az előre húzódó Nuno Mendes-t. A portugál balhátvéd – aki szerencsére éppen csak lessen volt – Upát lefutva be is verekedi magát a tizenhatoson belülre és gurítja középre a labdát, ahonnan az üresen maradó Mbappé góllal fejezi be az akciót, amelyet szerencsére utólag les miatt nem adnak meg a hazaiaknak.
A párizsi lesgól előtti szituáció.
Összefoglalva
Minden elfogultság nélkül úgy ítéljük meg, hogy összességében a 90 perc alapján a Bayern megérdemelten nyerte meg a párizsi odavágót, mivel a meccs nagyrészében dominált, kontrollálta a játékot és diktálta a tempót, ráerősítve akaratát a hazaiakra. Ennek Coman gólja révén aztán meg is lett az eredménye. Kedvenceink támadásban és védekezésben egyaránt remekeltek és a helyzeteket illetve a sebezhető párizsi védelmet nézve akár több góllal is nyerhettek volna. De ne legyünk elégedetlenek és örüljünk az egygólos győzelemnek, mivel Mbappé pályára lépése a hajrára radikálisan megváltoztatta a játék képét, amely egy intő jel a visszavágóra nézve. A PSG feltámadó támadójátéka ugyanis a végén óriási nyomás alá helyezte a bajorokat, bennünk pedig enyhe szívrohamokat generált. A stabil védelem és a bajor mentalitás azonban kitartott a lefújásig, így előnyből várhatjuk a március 8-i visszavágót. Hozzátéve, hogy ezzel még korántsem dőlt el semmi, sőt, nők napján kőkemény férfiküzdelemre számíthatunk az Allianz Arénában.
