Mágnestábla: A Frankfurt veszélyes fegyverei és gyenge pontjai

Péntek este kedvenceink a mumusnak tartott Eintracht Frankfurt ellen nyitják meg a 2022/23-as Bundesliga szezont. Ennek apropóján vessünk egy pillantást arra, milyen veszélyes fegyverekkel rendelkeznek a Sasok, ami miatt mindig megszenvedünk ellenük, illetve melyek azok a gyenge pontjaik, ahol megfoghatjuk őket.

Sikeres edzőváltás

Tavaly nyáron edzőváltás történt Frankfurtban, 3 szezon után ugyanis a korábbi vezetőedző, Adi Hütter Gladbach-ba távozott, helyére pedig a Wolfsburg korábbi trénere, Oliver Glasner érkezett a Sasokhoz. A 47 éves osztrák edző finoman szólva sem robbant be új klubjánál, a csapatnak ugyanis 8 mérkőzésre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezze első győzelmét a 2021/22-es szezonban. Aztán októberben egy váratlan (és számunka sokkoló) Bayern elleni 2-1-es idegenbeli sikernek köszönhetően minden megváltozott Frankfurtban.  A Majna-vidéki csapat ugyanis az Allianz Arénában aratott diadalt követő 9 meccséből mindössze egyet veszített el. Összességében voltak hullámhegyek és hullámvölgyek számukra az idény során, a Bundesligában ugyanis csupán a középmezőnyben, a 11. helyen zárták a szezont, a Német-Kupában már az 1. fordulóban kiestek a harmadosztályú Mannheim csapata ellen, a nemzetközi porondon azonban egy hihetetlen menetelés után megnyerték az Európa-ligát, olyan csapatokat kiejtve, mint a Real Betis, a Barcelona a West Ham United illetve a Rangers. Ezzel a Frankfurt 4 év elteltével nyert ismét trófeát a 2018-as Német-Kupa siker után. Sőt, az Európa-liga győzelemnek köszönhetően automatikusan kvalifikálták magukat az idei BL-csoportkörbe, ráadásul az első kalapba kerültek. És ha ez még nem lenne elég, szerdán újabb trófeáért szállhatnak harcba Finnországban, a Helsinki Olimpiai Stadionban ugyanis a BL-győztes Real Madrid ellen játszanak az európai (UEFA) Szuperkupáért. E kis áttekintő után lássuk tehát, melyek a jelenlegi Frankfurt veszélyes fegyverei és gyenge pontjai.

A felállás: 3-4-2-1

Oliver Glasner taktikája hasonlít elődje, Adi Hütter formációjához, mindketten 3 védős rendszert alkalmazva Frankfurtban, annyi különbséggel, hogy amíg Hütter 3-4-1-2-es felállást használt, addig Glasner jelenleg 3-4-2-1-es hadrendet küld pályára. Az új tréner elsősorban André Silva és Luka Jovic távozása miatt hagyott fel a 2 csatáros rendszerrel. A 9-es poszton a gólfelelős így jelenleg a tavaly nyáron Argentínából ingyen érkező kolumbiai csatár, Rafael Borré, mögötte kiegészülve a Lindström-Kamada támadó középpályás duóval. Ez a támadótrió rendkívül hatékonyan működött együtt az előző szezonban, összesen 24 gólt és 21 gólpasszt jegyezve.

A középpályán a Jakic-Sow páros elképesztő fejlődésen ment keresztül, amelynek következtében a korábbi Bayern-játékos, Sebastian Rode a kispadra került. Jakic a 3 gólja és 1 gólpassza mellett védekező középpályásként elsősorban a támadások megfékezésében jeleskedik, Sow pedig tipikus 8-asként (box-to-box) a kreativitásért felel a középpályán, számokban ez 3 gól és 5 gólpassz volt a 2021/22-es szezonban. Ami a széleket illeti, a jobb oldali szárnyvédő posztján hárman is keményen harcoltak azért, hogy alapemberek legyenek Glasner kezdőjében. Ez végül Timoty Chandler számára sikerült. A bal oldalon ennél jóval egyértelműbb a helyzet, a csapat kulcsjátékosa, Filip Kostic ugyanis kirobbanthatatlan a kezdőből. Bal oldali szárnyvédő létére Kostic általában rendkívül támadó szellemben lép pályára – játékstílusa nagyban hasonlít Davies-éhez – az előző szezonban ugyanis 7 gólt szerzett és 15 gólpasszt osztott ki, a 29 éves szerb játékosra így külön figyelmet kell szentelni a péntek esti szezonnyitón.

A védelem tengelyét a Tuta-Hinteregger-Ndicka trió alkotja, akik a védelmi feladatok ellátása mellett gólszerzésben is jeleskedtek, hárman együtt összesen 9 gólt szereztek az előző szezonban, javarészt fejjel. Pontrúgásoknál így rájuk is nagyon oda kell figyelni. A kapuban pedig az a Kevin Trapp áll, aki az elmúlt időszakban folyamatosan élete formáját nyújtja a Bayern elleni meccseken. A 32 éves német hálóőr egyébként az előző szezonban is remek teljesítményt nyújtott, a kapujára tartó lövések közel háromnegyedét (74%) ugyanis hárítani tudta.

Vertikális labdakihozatal

Támadásépítés során a Frankfurt általában rövid passzokkal indítja a labdakihozatalt Trapp és a 3 középhátvéd révén, továbbá a belső középpályások is visszalépnek segíteni, a szárnyvédők viszont fentebb húzódnak. Az alábbi ábrán jól látható, hogy Sow egészen Ndicka mellé húzódik vissza labdát kérni, kvázi 4 védős rendszert kialakítva ezzel. Emellett Kamada is egészen visszajön a saját térfelére, Kostic így egyre fentebb osonhat a bal szélen. Ha az ellenfél erre reagálva kitolja a védekezését arra az oldalra, akkor a támadó középpályás, Lindström húzódik ki a jobb szélre és várja a hosszú indítást vagy a keresztlabdát. A rövid passzokból így hirtelen hosszú és direkt labdák kezdenek zúdulni a támadó játékosok vagy épp a szárnyvédők irányába, akik a szélekről a pálya közepe felé húzódva (vagy fordítva) próbálnak bemozogni az üres területekre. Ezek a folyamatos mozgások gyakran megzavarják az ellenfél védekezését, aki így nem képes időben reagálni és újraszervezni a védelmi vonalait.

Az alábbi képen érdemes megfigyelni egyébként, hogy a középhátvédek mennyire közel, kompaktan helyezkednek el egymás mellett, általában egyvonalban, a képzeletbeli szög csúcsát így a kapus, Trapp alkotja, akinek ezáltal a lábmunkájára óriási szükség van a labdakihozatal során. Ezért időnként kirúgáskor a szárnyvédők is visszalépnek labdát kérni, akik közül Kostic a kreativitását kihasználva gyakran megpróbál a szélen megindulni a játékszerrel. A kompaktan, egyvonalban felálló, 3 tagú védelem egyébként labdavesztés esetén lehet hasznos ellenszer lehet, mivel újraszerveződés nélkül képes megakadályozni az ellenfél gyors kontratámadásait.

A fenti ábra jól szemlélteti azt is, hogy egyes csapatok ellen Glasner 3-1-4-2-es rendszert is alkalmaz a hatékonyabb labdakihozatal érdekében. Az egyik támadó középpályás (Lindström) előrehúzódik a csatár (Borré) mellé, miközben a másik támadó középpályás (Kamada) visszalép az egyik belső középpályás (Sow) mellé, a szűrő (Jakic) pedig így besegíthet a védelemnek a labdakihozatalban.

Erőltettet szélső játék, sok beadással

Támadásépítés során a Frankfurt a szárnyvédők közreműködésével gyakran kihúzza a játékot a szélekre az ellenfél térfelén is. Az ellenfél emiatt kénytelen kihúzni a védekezését, ebből pedig olyan technikás középpályások tudnak profitálni középen, mint Sow és Kamada, akik az előttük álló üresen maradt területeket egy-két csellel remekül meg tudják játszani. Ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy a Sasok egyértelműen a szélső játékot erőltetik a támadóharmadban, az elmúlt szezonban ugyanis meccsenként átlagban 23 beadást ejtettek meg, amivel a Bayern mögött a 2. helyen zártak ezen statisztikát illetően. Ennek szűk egyharmada (7 beadás/meccs) a balszélső poszton játszó kulcsjátékostól, Kostic-tól érkezett. Beadások terén a Frankfurt nemcsak akcióból, hanem pontrúgásokból is nagyon veszélyes, a 2021/22-es idényben 13 gólt szereztek pontrúgásokból, ami a 3. legerősebb mutató volt a Bundesligában. Tuta, Ndicka és Borré hárman együtt összesen 7 gólt szereztek pontrúgásból az elmúlt szezonban, Kostic szabadrúgásai pedig mindig komoly veszélyt jelentenek az ellenfél kapujára.

Középre visszagurított labdák, nyers tempó

Az erőltetett szélső játékot és a beadásokat olykor csaliként is használják, vannak ugyanis olyan momentumok, amikor center helyett egyszerűen visszagurítják a labdát a második hullámból érkező játékosnak, amíg a tizenhatoson belül zsúfolódó csapattársak elvonják az ellenfél védőinek a figyelmét. A védők a hirtelen visszaadott passz hatására gyakran el is csúsznak, mivel épp a kapu felé futnak, ezért későn reagálnak és nem tudnak már időben irányt váltani.

Sok esetben azonban már a csapat nyers tempója és futóereje is elég ahhoz, hogy fejfájást okozzon az ellenfél védelmének. Csatárjuk, Borré ugyanis rendkívül jól időzíti befutásait a védelmi vonal mögé, a támadó középpályások – Lindström és Kamada – pedig remekül meg tudják tartani a labdát a tizenhatos környékén. Nem beszélve Kostic villámgyors elfutásairól a bal oldalon, amivel a Frankfurt kontratámadások terén az egyik legveszélyesebb csapat Németországban. Az alábbi képen megfigyelhető, ahogy Borré és Kostic (hullámos nyilak) elfutásaikkal mekkora területet nyitnak meg a labdás Kamada előtt.

Agresszív, ultra offenzív támadóharmad

Támadásépítés során a Frankfurt rendkívül agresszíven nyomul előre, gyors támadások és erőltetett szélső játék révén akár egy ultra offenzív 3-2-5-ös felállásban is – amint azt az alábbi ábra is mutatja. A 3 középhátvédet és a két belső középpályást leszámítva mindenki a támadóharmadban mozog a mezőnyjátékosok közül – a 2 szárnyvédő, a 2 támadó középpályás és a középcsatár is. Ez a formáció egyébként hatékonyan működik a védekezésből támadásba való átmenet során, illetve fordítva is.

Instabil és sebezhető védelem

Amennyire jól működött Glasner csapata támadásban, olyannyira pocsékul teljesítettek védekezés terén az elmúlt idényben, az egész szezon során ugyanis mindössze 5 kapott gól nélküli meccset tudtak abszolválni. Összességében viszont a 34 bajnoki meccsen 49 gólt kaptak, ami nem is olyan rossz mutató, figyelembe véve, hogy a legkevesebb gólt kapó Bayern 37, a 2. helyen záró Dortmund pedig 52 kapott góllal zárta a 2021/22-es Bundesliga idényt. A szezon elején az offenzíven fellépő szárnyvédők és a későn visszazáró középpályások miatt rendkívül sok gólt kaptak, amelyen azóta javítottak, de az ellenfelek még így elég gyakran áttörik a védelmüket. Ez alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi Frankfurt legsebezhetőbb pontja, ún. Achilles-sarka a védelem. Középhátvédjeik ugyanis folyamatosan küzdenek a szélekről beívelt magas labdák tisztázásával, a távoli lövések blokkolásával és a gyors támadó játékosok utolérésével is.

Hatékony zonális presszing

Érdekes módon az instabil védelem ellenére a csapat rendkívül hatékony presszinget alkalmaz. Védekezés során ugyanis 3-4-3-as rendszerre állnak át, ahol a szárnyvédők magasan játszanak az olyan csapatok ellen, akik hátulról, rövid passzokkal próbálják megoldani a labdakihozatalt – ahogy az az alábbi képen is látható. Általánosságban véve azonban 5-2-3-as felállásban védekeznek a meccs során, ahol a szárnyvédők visszább húzódnak és a belső középpályások lépnek fentebb annak érdekében, hogy besegítsenek a letámadásba. Közülük az egyik az ellenfél 6-osára, a szűrő játékosra áll rá szigorúan.

Miközben az ellenfél küzd a labdakihozatallal, Borré hátrapasszok során egyedül támadja meg a védőket illetve a kapust, a Frankfurt csatára mögött azonban a csapattársak rendkívül közel maradnak egymáshoz. A hatékony presszing kulcsa a megfelelő erőbeosztás, amelynek köszönhetően Glasner csapata a 90 perc alatt folyamatosan nyomás alá tudja helyezni ellenfelét. A játékosok ugyanis nem folyamatos letámadást alkalmaznak, hanem zonálisan presszingelnek – lásd az alábbi ábrán. Érdekes statisztikai mutató egyébként, hogy az előző szezonban a Frankfurt a legintenzívebb presszingjét a középpályán érte el. Időnként azonban a hátvédek is kilépnek a védelmi vonalból annak érdekében, hogy elválasszák a az ellenfél épp labdát kapó, kapunak háttal álló csatárát. Pontrúgások terén viszonylag remekül védekeznek, mivel az előző szezonban mindössze 4 gólt kaptak szöglet- vagy szabadrúgásból.

Összegzés

3 védős rendszer vertikális labdakihozatallal, kicsit nagyon megfűszerezve egy erőltetett szélső játékkal, sok beadással, középre visszagurított labdákkal, nyers tempóval, egy agresszív és ultra offenzív támadóharmaddal valamint egy hatékony zonális presszinggel, illetve meggyengítve egy instabil és sebezhető védelemmel: kvázi így lehetne összefoglalni a jelenlegi Frankfurt veszélyes fegyvereit és gyenge pontjait, amely alapján egy rendkívül izgalmas bajnoki szezonnyitóra számíthatunk péntek este. Talán ez még nehezebb menet lesz, mint a Lipcse elleni Német-Szuperkupa döntő. Nagelsmann taktikai zsenialitásának és a bajor mentalitásnak köszönhetően azonban készpénznek vesszük, hogy ez a kihívás is sikerrel vehető.