Gólzáporos mérkőzésen Szuperkupa-győzelemmel sikerült indítaniuk a 2022/23-as idényt kedvenceinknek épp Nagelsmann korábbi csapata, a Lipcse ellen. De elemezzük is ki, hogyan sikerült mindez.
Standard felállás, egy kissé felforgatva
A Bayern meglepő módon nem az új, 4-2-2-2-es, hanem a standard 4-2-3-1-es hadrendben kezdte a párharcot, ahol Müller a megszokott 10-es posztján, Gnabry és Musiala a széleken, Mané pedig csatárként lépett pályára. Goretzka térdsérülése miatt Kimmich társa Sabitzer volt a középpályán, Musiala pedig kispadra kényszerítette a Coman-Sané duót – mint utólag kiderült, nem érdemtelenül. A védelem a megszokott Pavard-Upamecano-Hernández-Davies négyesből állt, de Ligt egyelőre csak a cserék között kapott helyett. A Lipcse ezzel szemben 3-4-2-1-es felállásban lépett pályára, amellyel elsősorban a pálya középső részén akart stabilitást kialakítani. Domenico Tedesco kezdőjébe mindhárom magyar válogatott játékos, Gulácsi, Orban és Szoboszlai is bekerült olyan további kulcsjátékosok mellett, mint Laimer, Forsberg vagy épp Nkunku.
A kezdőcsapatok felállásai
Kiszámíthatatlan és hatékony bajor támadójáték
Robert Lewandowski barcelonai távozása hatalmas űrt hagyott maga mögött a Bayern támadóharmadában, az új szezon első tétmeccse alapján viszont egyelőre úgy tűnik, hogy Nagelsmann különböző alternatív megoldásokkal pótolni tudja a lengyel világklasszis hiányát. A tréner ugyanis Mané érkezésével teljesen átalakította a támadójátékot, a csapat kvázi klasszikus 9-es nélkül játszik elől, de mint később kiderült, egyelőre ugyanolyan hatékonyan. A Lipcse számára ugyanis a meccs alatt teljesen kiszámíthatatlan volt a Bayern támadójátéka, mivel a Gnabry-Müller-Musiala-Mané négyes folyamatosan poziciókat cserélt elől, amely folyamatosan gólhelyzeteket generált Gulácsi kapuja előtt.
A Szuperkupa-döntőben szerzett második gól jó példa a bajorok új támadójátékára. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a támadójátékosok az eredeti posztjukhoz képest mennyire más pozícióban helyezkednek el a pályán: Müller a bal szélen, Gnabry középen, Mané pedig a jobb oldalon sprintel be az ellenfél védelme mögé. A gól egyik kulcsszereplője Müller (piros kör), aki elfutásával magával viszi az ellenfél belső védőjét (Orban) is, Gnabry előtt így egy hatalmas üres terület nyílik meg, ahová a német szélső be is sprintel (fehér nyíl). Kimmich ezt gyorsan észreveszi és azonnal indítja is őt a labdával, amelyet Gnabry gyönyörűen feltálal Mané számára, az új szenegáli gazolás pedig 5 méterről egyszerűen csak Gulácsi kapujába vágja a labdát, megszerezve debütáló gólját a Bayern színeiben.
A Bayern ezen kiszámíthatatlan és hatékony támadójátéknak köszönhetően egyébként rendkívül könnyen át tudta törni a Lipcse védelmét, a meccs alatt összesen 25 alkalommal jutva be a hazai csapat tizenhatosán belülre – ebből 4 beadás, 5 pedig hosszú indítás révén született.
Kiszámíthatatlan támadójáték a Bayern második gólja előtt
Nagelsmann új offenzív rendszere nemcsak a támadójátékosok számára nyújt több lehetőséget, hanem a szélsőhátvédek számára is, akik a meccs alatt rendszeresen sprinteltek be a Lipcse tizenhatosán belül. Az első müncheni találat előtt is épp ez történt. Az alábbi képen látható, ahogy Pavard és Davies is csatlakozik a támadójátékhoz. Musiala kreativitásának köszönhetően ezt hamar észre is veszi és azonnal kiugratja a védelem mögé besprintelő Pavard-ot (fehér nyíl), a francia pedig rögtön be is adja a labdát laposan középre és ezt a hazai védők ugyan még tisztázni tudják, az ezt követő szögletből Musiala már megszerezi a vezetést szűk negyed óra elteltével.
A szélsőhátvédek is csatlakoznak az offenzívához.
Hasonló jelenetsor játszódik le a meccs hajrájában is: az alábbi szituációban Coman ugrik ki a védők gyűrűjéből a tizenhatoson belül (fehér nyíl), amelyet tökéletesen észrevesz a labdás Sané és francia csapattársát 3 lipcsei játékos között ugratja ki, a Bayern így 2 passzból ismét gólhelyzetet tud kialakítani. Érdemes megfigyelni azt is, hogy tipikus 9-es csatár hiányában is 3 müncheni játékos – Coman, Gravenberch (!) és Mané – tartózkodik a tizenhatoson belül, akikre csupán a 3 védős rendszer ellenére mindössze 2 lipcsei védő jut.
Újabb veszélyes Bayern helyzet 2 (!) passzból
Agresszív presszing kimaxolva
A Bayern agresszív presszingje az egész meccs során óriási problémát okozott a Lipcse labdakihozatalában, amellyel Nagelsmann azt akarja elérni, hogy az ellenfél állandó nyomás alá kerüljön és ne tudjon nyugodtan támadást építeni hátulról. Az alábbi képen megfigyelhető, hogy a meccs 4. (!) percében már 5 Bayern játékos – köztük a jobbhátvéd, Pavard (!) is – a Lipcse tizenhatosa körül tartózkodik, amelynek következtében a labdás Halstenberg-nek nincs más választása, minthogy hosszan előreívelje a játékszert.
Agresszív letámadás a meccs korai szakaszában
A klasszikus középcsatár nélküli rendszer a letámadást is megkönnyíti Nagelsmann csapata számára, mivel a támadó játékosok védekezés során is könnyen pozíciókat cserélhetnek egymás közt. Az alábbi jelenet jó példa erre: a Bayern egy teljesen aszimmetrikus rendszerben védekezik és támad le, ahol Mané és Gnabry helyet cserélnek, előbbi ugyanis a jobb szélen, utóbbi pedig középen presszingel. A labdás játékost ismét Pavard támadja meg, aki szintén rendkívül magasan védekezik. Észrevehető egyébként, hogy a 10 mezőnyjátékosból összesen 8 tartózkodik a Lipcse térfelén.
8 (!) Bayern mezőnyjátékos a Lipcse térfelén
Amikor Lipcse valahogy nagy nehezen kiszabadult a Bayern agresszív presszingjéből, kedvenceink a saját térfelükön is mérhetetlen nyomást helyeztek a hazai játékosokra, lezárva a passzsávokat közöttük. Az alábbi képen jól látható, hogy a bal szélen egyszerre két müncheni támadja meg a labdás lipcsei játékost, teljesen kiszorítva őt az oldalvonal mellé. A 3 kapott gól ellenére ez az agresszív és hatékony letámadás a meccs során szinte teljesen megfojtotta az ellenfél támadási lehetőségeit.
Az agresszív presszing a Bayern térfelén is folytatódik
Hatékony átmenet védekezésből támadásba
Az átmenet (angolul transition) a támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázist jelenti. Kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát (előbbi természetesen a támadásból védekezésbe való átmenet, utóbbi a támadásból védekezésbe való átmenet.) Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit – ha elég tudatos – az ellenfél hamar kihasználhat. A Bayern ebben a tekintetben is rendkívül hatékony, a meccs során ugyanis Nagelsmann csapata rengeteg labdát szerzett az ellenfél térfelén vagy a középkörben. Az egyik ilyen esetet az alábbi ábra szemlélteti: Henrichs középre tartó átadására (fehér nyíl) Musiala azonnali hatállyal rásprintel és el is választja Laimer-t a labdától (piros kör). Labdaszerzést követően Jamal mellett Müller és Mané is rögtön elkezdenek sprintelni előre (piros nyílak). Musiala egészen a Lipcse tizenhatosáig szabadon viheti a labdát, ahol a hazai védők csak szabálytalanság révén tudják megállítani őt.
Labdaszerzést követő gyors Bayern-kontra
Nem túl hatékony átmenet támadásból védekezésbe
A Bayern esetében mindig is hatékonyan működött a védekezésből támadásba történő átmenet, fordított esetben azonban már nem muzsikál ilyen jól a csapat, a támadásból védekezésbe történő átmenet ugyanis a jelenlegi Bayern egyik Achilles-sarka. A meccs során a müncheniek összesen 21 alkalommal veszítettek labdát a saját térfelükön, ez egyébként hattal több az előző szezon átlagánál (15 labdavesztés/meccs). Az alábbi képen megfigyelhető, ahogy labdavesztést követően (piros nyíl) a csapat rögtön bajba kerül, a labdát megszerző Szoboszlai (fehér kör) előtt ugyanis egy hatalmas üres terület nyílik meg, ahová Nkunku és Olmo is azonnal besprintel (fehér nyílak).
Labdavesztést követő lipcsei kontra
A nehézkes támadásból védekezésbe történő átmenetet időnként a túltöltött támadóharmad is okozhatja. A harmadik lipcsei gól épp ennek következtében született, amelyet alábbi jelenetsor jól érzékeltet. A Bayern helyzetet alakít ki a meccs 88. percében, Gulácsi azonban hárítani tud, sőt, azonnal indíthatja Laimer-t (fehér nyíl), aki a tizenhatoson belül tartózkodó 6 (!) Bayern játékos miatt teljes üresen marad a tizenhatoson kívül.
A túltöltött támadóharmad problémája
A labdaátvételt követően Laimer azonnal meg is indul előre, a Bayern támadói így nem érnek vissza rá időben. A Lipcse középpályására ezért Hernández kénytelen kilépni a védelemből, Konrad azonban ezt észlelve egy remek indítást céloz meg a Lucas mögött üresen maradt területre, amelyre Szoboszlai tökéletesen rá is sprintel (szaggatott fehér nyíl). De Ligt így szintén kénytelen elhagyni a védelem tengelyét, hogy megakadályozza a magyar játékos előre haladását (szaggatott piros nyíl), ez azonban nem sikerül neki, Szoboszlai ugyanis egy laza irányváltással könnyen kicselezi a holland védőt. Innentől pedig már a Bayern védelem verve volt, Dani Olmo révén a labda egyenesen Neuer hálójába vezetett, izgalmassá téve a meccs hajráját.
Sikertelen átmenet támadásból védekezésbe
Összefoglalva
Összességében tehát a hagyományokhoz híven egy izgalmas, gólgazdag Német-Szuperkupa döntőt láthattunk, ahol Nagelsmann már felfedett pár lapot az új hadrendű Bayern taktikai paklijából. Ebből a nehézkes támadásból védekezésbe való átmenet volt az Achilles-sarok, vagyis a legsebezhetőbb pont, ezt azonban a remekül kompenzálta a kiszámíthatatlan támadójáték, az agresszív presszing és a hatékony védekezésből támadásba való átmenet, amelynek köszönhetően kedvenceink rögtön trófeával indították a szezont. Remélhetőleg nem ez lesz az utolsó ebben az idényben…
