elemzés

Müller: A kezdőből továbbra is kirobbanthatatlan Raumdeuter

Zsinórban 10, összesen pedig 11 Bundesliga cím, 6 Német-Kupa, 7 Német-Szuperkupa, 2 Bajnokok Ligája cím, 1 Európai Szuperkupa és 1 Klubvilágbajnokság. Mindezek tetején pedig egy 2014-es VB-cím. Így néz ki jelenleg Thomas Müller 29 serlegből álló trófeavitrinje. Egyéni- és csapatsikerei ellenére a közvélemény szemében továbbra is a modern labdarúgás egyik legalulértékeltebb játékosáról, a mi szemünkben azonban továbbra is a kezdőcsapatból kirobbanthatatlan klubikonról beszélünk. Ennek apropóján egy játékoselemzéssel próbálunk rávilágítani arra, hogyan éri el Müller mindazt, hogy 32 – lassan már 33 – évesen is még mindig a Bayern és a Nationalelf kulcsjátékosa illetve vezéregyénisége legyen.

A vérbeli Raumdeuter

A Raumdeuter kifejezés sokak számára ismeretlen lehet, nekünk – Bayern szurkolóknak – azonban Müller révén nagyon is ismerős. A Raumdeuter szót elég nehéz magyarosítani, szó szerinti fordításban „terület értelmezőként” vagy „területkeresőként”, esetleg ”szélső lesipuskásként” fordítható fogalom, amely egy különleges szerepű játékost takar. A különleges jelző ebben az esetben nem a labdarúgó technikai tudására, sokkal inkább játékintelligenciájára, helyzetfelismerésére és gólérzékenységére vonatkozik. A támadó játékos valamelyik szélső pozícióból indul és szabadon mozogva keresi a megnyíló, üres területeket. Ebből következik, hogy futásvonalai és helyezkedése a védők számára nehezen követhető.

Nagyjából ezt az egyedi szerepkört tölti be Müller is Münchenben már 13 éve, aki kvázi saját maga hozta létre ezt a játékstílust. Raumdeuter szerepköre 4 játékelemre bontható, lássuk, melyek is ezek.

 Szkenneléskimaxolva

A Raumdeuter szerepkörhöz hasonlóan ez a kifejezés is sokak számára idegen fogalom lehet. Szkennelés alatt azt értjük, amikor a játékos folyamatosan, már a labda érkezése előtt folyamatosan figyeli a pálya összes pontját. Ez az egyik olyan tulajdonság, amely megkülönbözteti az elit játékost az átlagostól. Ez adja azt a pluszt, amivel a legtöbb játékos előtt járnak fejben. Lényegében pillanatképeket készítenek előre, amelyek alapján a labda megérkezésekor már el is döntötték, mi lesz a következő lépésük.

Müller szerepkörében így a szkennelés egy kulcsfontosságú tulajdonság, elsősorban ennek köszönhetően éri el azt, hogy mindig jó időben és jó helyen helyezkedjen a pályán annak érdekében, hogy üresen kaphasson labdát és továbbíthassa azt azonnali hatállyal csapattársainak vagy épp üres területeket nyithasson meg számukra. Ez eredményezi temérdek gólpasszainak nagyrészét. Ezt a szkennelést Thomas nemcsak akkor végzi, amikor a labda a közelében van, hanem még akkor is, amikor a játék a pálya másik oldalán folyik. Az alábbi jelenet jó példa erre: egy tavalyi, Lipcse ellen bajnokin Coman a balszélen próbál előretörni a labdával, miközben Müller a jobboldalon folyamatosan hátrafelé szkennel és a mögötte lévő üres területet (piros háromszög) észrevéve azonnal pozíciót is vált.

Müller nemcsak a középpályán, hanem a tizenhatoson belül is rendkívüli hatékonysággal érvényesíti szkennelő tulajdonságát. Az alábbi ábrán jól látható, hogy amíg Sané egy tavalyi, Wolfsburg elleni bajnoki 57. percében a jobboldalon tör be a labdával a tizenhatoson belülre, addig Müller gyorsan körülnéz a büntetőpont környékén tömörülő játékosok által elfoglalt területre (piros háromszög). Azáltal, hogy tudatosul benne, az ellenfél játékosai a labdás Leroy-ra igyekeznek visszazárni, Thomas ennek hatására nem a kapu irányába, hanem inkább visszafelé kezd el mozogni (piros nyíl).

Ezen mozdulat által lerázza emberét és teljesen üres marad (fekete kör), Sané így azonnal visszaguríthatja neki a labdát. Müller pedig – mivel már korábban szkennelte a kapu előterét – már nem kell gondolkozzon, hova adja a játékszert, mivel már jóval a labda megérkezte előtt eldöntötte, mit fog tenni – Upamecano fejére íveli a labdát, aki így könnyedén be is talál a farkasok kapujába. A pálya középső részén egyébként a legnehezebb a szkennelés, még egy profi játékos számára is, mivel folyamatosan 360 °-os szögben kell figyelni a pályát. Müller viszont adottságainak köszönhetően illetve a fenti példák alapján ezt a kihívást is tökéletesen kezeli.

Helyezkedés mesterfokon

Fentebb említett tulajdonságának köszönhetően Müller a helyezkedés terén is vérprofi. Az alábbi hőtérkép Thomas átlagos helyezkedését ábrázolja a pályán. A térképről kitűnik, hogy a 32 éves támadó középpályás elsősorban a jobb oldalt hálózza be Raumdeuter szerepkörével. Ez a szélre való kimozgás/kifutás elsősorban elősegíti azt, hogy egyrészt üresen maradjon, másrészt területeket nyisson meg csapattársai számára, nem utolsó sorban pedig átláthassa az egész pályát (szkennelés). Az egyetlen probléma ezzel az, hogy Müller ezt a hatást a bal oldalon a térkép alapján egyáltalán nem tudja érvényesíteni, továbbá hiányzik a játékából a szélről kapu felé történő gyors megindulások – mint ahogy azt a szélsőinktől – Gnabry, Coman, Sané – megszokhattuk.

Hőtérkép Müller helyezkedéséről

Ezt a hiányosságát Thomas azzal próbálja kompenzálni, hogy a pálya szélei helyett inkább a félterületeken (Half-spaces) helyezkedik gyakrabban, az ellenfél védelmi vonalai között. Ezt az alábbi kép is szemlélteti: egy Bielefeld elleni bajnoki 71. percében Müller  az ellenfél középpályája és védelme közötti folyósba mozog be (fekete kör). Az is megfigyelhető, hogy a Bielefeld játékosai mennyire nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ennek, mivel a piros ötszöget formáló 5 játékos közül senki sem áll rá szorosan Thomas-ra.

Uralom alatt lévő félterületek

Ahogy azt már fentebb is említettük, Müller leginkább a félterületeken (Half-spaces) helyezkedik otthonosan a pályán, ez pedig valószínűleg a Guardiola-érának köszönhető. A félterületek biztosítják ugyanis a legtöbb passzolási lehetőséget egy támadó középpályás számára a rengeteg passzsávnak köszönhetően. A félterület egyébként egy virtuális, ténylegesen nem megjelölt terület. Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szél és a középső rész közti sávot fedik le ezek a bizonyos Half-space területek. Stratégiai megfontolásból – a kapuk elhelyezkedéséből kiindulva – a középső rész számít a legértékesebb területnek, a lehetőségek pedig aszerint csökkennek, minél inkább a szélek felé terelődik a játék. A Half-space ugyanakkor látási (onnan is belátható a kapu) és helyezkedési (nem kell háttal állni a játéknak) előnyt is nyújt úgy, hogy a lehetséges opciók száma sem csökken a középső területhez képest. Ezt Müller játékstílusával tökéletesen ki is használja: amint azt az alábbi ábra is mutatja, az előző Bundesliga szezonban Thomas gólpasszainak több, mint fele (8/15 – 53%) a félterületekről érkezett.

Müller gólpasszai a 2021/22-es Bundesliga szezonban

Elsősorban a félterületeken való helyezkedésének tulajdonítható, hogy Müller a meccsek során az ellenfél védelmi vonalai között gyakran üresen, őt figyelő ember nélkül mozoghat, kihasználva az ellenfél játékosainak figyelmetlenségét. Az alábbi képen megfigyelhető, ahogy egy tavalyi, Stuttgart elleni bajnoki első félidejének hajrájában Müller az ellenfél védői és középpályásai között lévő zsúfolt területen helyezkedik (fekete kör). Észlelve, hogy túl sok fehér mezes játékossal van körülvéve, Thomas a hátuknál elsurranva jut át rajtuk és üres félterületet nyit meg maga előtt (piros háromszög). Majd miután megkapja a labdát Upamecano-tól, rögtön lefordul a rá visszazáró védőkről és góllal fejezi be az akciót, miközben a maradék hátvédek Lewandowski-ra figyelnek középen.

Hasonló jelenetsor történik a Köln elleni bajnokin is, annyi különbséggel, hogy Müller ebben az esetben már labdával és meglepő módon nem a jobb, hanem a bal oldali félterületen (piros téglalap) nyomul előre egy kontratámadás során, passzsávokat keresve. Mivel azonban 3 kölni játékos is előtte van, Thomas nem nagyon kap üres területet, ezért úgy dönt, hogy befelé húzva tovább cipelni a játékszert (fekete nyíl).

Ezzel a megindulásával mindhárom kölni védő figyelmét elvonja, üres területet nyit meg csapattársa, Musiala előtt a bal oldalon (1-es terület). Az ellenfél szétesett védelme miatt azonban Müller előtt további két passzolási lehetőség is adódik, mivel egyrészt Lewandowski is teljesen üresen marad középen (2-es terület), másrészt pedig Gnabry is zavartalanul csatlakozhat a támadáshoz a második hullámból érkezve (3-as terület). Thomas végül a 2-es opciót választja és Lewandowski-hoz passzol, a lengyel pedig góllal fejezi be az akciót. Jól érzékelhető tehát, hogy ezekkel a félterületekről meginduló átlós mozgásaival Müller mekkora területeket képes megnyitni nemcsak önmaga, hanem csapattársai számára is, óriási emberfölényt és gólszerzési lehetőséget kialakítva ezáltal.

Gólelőkészítés saját felhasználásra

A 2010-es VB-n szerzett Aranycipőjével és Bundesliga karrierje során átlagban minden második meccsén gólt szerezve Müller azt is bizonyítja, hogy ha kell, akkor nemcsak az előkészítések, hanem a befejezések terén is jeleskedik. Sőt, A 2021/22-es idényben 58 akcióból érkező kapura lövésével az 5. helyen zárt ezen a listán a topligákat tekintve. Raumdeuter szerepkörének köszönhetően ugyanis nemcsak csapattársai, hanem gyakran saját maga számára is könnyen ki tud alakítani gólhelyzeteket. Az alábbi jelenet jó példa erre: egy Union Berlin elleni bajnoki hajrájában a Bayern kontratámadást indít a 79. percben, 4 a 4 elleni szituációt kialakítva az ellenfél védőivel. Müller ezúttal labda nélkül nyomul előre és intelligensen a pálya bal oldala felé kezd kihúzódni (fekete nyíl), a labda irányával ellenkező irányban.

Ennek az intelligens ellentétes mozgásnak köszönhetően a támadás előrehaladtával pár másodperc múlva Thomas a tizenhatoson belül teljesen üresen kap labdát Upamecano-tól (fekete kör), majd tökéletes hatékonysággal góllal zárja góllal az akciót, amely egyike volt az előző idényben szerzett 8 találatának.

A Wolfsburg ellen Müller hasonló játékintelligenciával készíti elő saját magának a területet egy újabb gólszerzéshez: észlelve, hogy a korábban ő rá figyelő védő később már Gnabry lövésének blokkolására összpontosít, Thomas egy könnyed mozdulattal lerázza őt, rögtön a kapu előtt találva magát, teljesen üresen a kapussal szemben (piros négyszög. Gnabry ezt észrevéve lövés helyett inkább csak lágyan beíveli a labdát a kapu elé (fekete nyíl), Müller pedig csak egyszerűen a Farkasok hálójába továbbítja azt.

Müller gólérzékenységét mi sem bizonyítja jobban, hogy a 12 müncheni szezonjából 6 idény során több, mint 10 gólt szerzett a Bundesligában, ami hihetetlen mutató egy támadó középpályástól, kiegészítve természetesen azzal a temérdek mennyiségű gólpasszal.

Összegzés

Az elemzés alapján Thomas Müller az a játékos, aki a gólérzékeny csatárok és a kreatív, területeket megnyitó középpályások igazi kombinációját képviseli. Ennek a két képességének köszönhetően született meg Raumdeuter fogalom, egy olyan szerepkör, amelyet azelőtt nem nagyon láttunk a labdarúgás történelmében. Egyedi szerepkörével elképesztő játékintelligenciájának, óriási kitartásának, fáradhatatlanságának, vérbeli bajor mentalitásának, nem utolsó sorban pedig örökké tartó klubhűségének köszönhetően 32 évesen is ugyanolyan kulcsjátékosa a csapatnak, mint volt akár 10 évvel ezelőtt. Vezetőségtől, edzőtől, csapattársaktól, ellenféltől függetlenül semmi sem változott tehát azóta Müller játékában és ezek után valószínűleg már nem is fog, így nyugalommal kijelenthetjük, hogy a konkurencia ellenére Thomas klublegendaként a Bayern kezdőcsapatából fog visszavonulni akár 36, akár 40, akár 50 évesen is.

Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

To Top