vélemény

Elvárások Münchenben a 2022/23-as szezon előtt | 2. rész

A nem túl sikeresnek mondható első szezonja után Nagelsmann alatt a szombat esti Szuperkupa-győzelem ellenére jelenleg igen kemény nyomás van Münchenben. A 2022/23-as szezon előtti 3 részes véleménysorozatunk 2. részében a csapatot a közelmúltban sújtó problémákkal kapcsolatban vélekedünk, külön kiemelve egy Kimmich-szálat belőle.

Az 1. részben a csapatfelállással kapcsolatban elmélkedtünk, kiemelve belőle, hogy talál-e egy fix formációt Nagelsmann illetve azt, hogy Lewandowski távollétében működhet-e a csatár nélküli rendszer.




Mikor lesz újra egységes a védelem?

Mint ismeretes, a tavalyi szezonban a védelem finoman szólva sem volt a csapat legstabilabb pontja. A védelem blamálásakor sokszor felmerül a kérdés, hogy a középpálya is nem érdemel-e hasonló kritikát a védekezés kapcsán. A cikk második pontjában erre is kitérünk majd. Most azonban fókuszáljunk a hátvédsorra.

Hansi Flick irányítása alatt a Bayern egy standard, 4 védős rendszerben játszott, 2 szélsőhátvéddel és 2 középhátvéddel. Ami a szélsőhátvédek mozgását illeti, Davies rendre fel-alá sprintelt a bal oldalon és keményen kivette a részét a támadásépítésből. Ez viszont nem nagyon nyomta rá a bélyegét a védekezésére, mivel a kanadai gyorsaságának köszönhetően szinte mindig visszaért a helyére. Mindeközben Pavard – látszólag saját döntése alapján – nagyon ritkán húzódott fel a jobb szélen. A csapat az agresszív presszingje miatt magasan védekezett, emiatt a védelem lestaktikát alkalmazott az ellenféllel szemben, amely jól is működött.

Nagelsmann irányítása alatt a Bayern hasonló módon magasan védekezik, pár módosítást azonban alkalmazott a tréner ezzel a taktikával kapcsolatban: Davies még támadóbb szellemben lép pályára – már majdnem szélsőként játszik – mint a Flick-éra alatt, emiatt támadásépítés során eleinte 4-ről rendre 3 védős rendszerre állt át a csapat azáltal, hogy Pavard a jobb oldalról behúzódott a középhátvédek mellé. Ez a taktika is viszonylag jól működött. Nagelsmann aztán kipróbálta a hagyományos 3 védős rendszert is Münchenben, 3 középhátvéddel és 2 szárnyvédővel. A probléma ezzel csak az volt, hogy Davies-t leszámítva a keretben nem igen volt szárnyvédő, Pavard játékstílusa túl defenzív, Coman játékstílusa pedig túl offenzív volt ahhoz, hogy betöltsék a jobb oldali szárnyvédő feladatkörét. Véleményem szerint a hagyományos szélsőink (Gnabry, Coman, Sané) közül senki sem tud teljes mértékben azonosulni a szárnyvédő szerepkörrel.




Akárhogy is, ez a problémaforrás oda vezetett, hogy a Bayern védelme az utóbbi időszakban rendkívül instabil lett, amely csak rátett még egy lapáttal a túl offenzív játékstílus miatt már alapjáraton is sebezhető védekezésre. Mazraoui érkezésével remélhetőleg megoldódik ez a probléma. Ha Nagelsmann azonban mégsem tudja mihamarabb stabilizálni a védelmet, akkor bárhogy küldheti pályára legénységét, a nagy csapatok ellen kínszenvedés lesz játszani pláne úgy, hogy Lewandowski távozása miatt tipikus 9-es hiányában a fokozott gólgyártás sem biztos, hogy a régi lesz, ami korábban többször is kihúzta a védelmet a csávából.

A Lipcse elleni mérkőzés személy szerint némileg megnyugtatott engem ebben a tekintetben, a Bayern ugyanis számomra meglepő módon rendkívül látványos és kiszámíthatatlan támadójátékkal rukkolt elő, sőt, a helyzetkihasználás is viszonylag hatékony volt. Ami pedig a védekezést illeti, stabilitást illetően az első félidő tankönyvbe illő volt, ehhez képes a második játékrész a szokásos káoszt hozta, így egyelőre ez a meccs alapján nem lehet eldönteni, hogy mikor lesz újra egységes a védelem, de remélhetőleg jó irányba halad a csapat ezen a téren.




Visszanyeri-e COVID előtti formáját Kimmich?

Na ez egy 10 pontos kérdés, amelyre nemhogy mi, de szerintem még Nagelsmann vagy maga Kimmich sem tudja a választ. Goretzka legutóbbi sérüléshullámait figyelembe véve pedig ez már nemcsak fontos, hanem életbevágó kérdés is. Szemmel látható ugyanis, hogy Kimmich bármennyire is a középpálya motorja, COVID-fertőzése óta a formája nem a régi. A múltban már volt példa arra, hogy egy játékos olyan mértékű sérülést szenvedett, hogy abból nem tudott soha felépülni. Nem is kell sokat visszamenni az időben, elég csak a korábbi Bayern játékos, Holger Badstuber esetére gondolni, aki 2012 decemberében keresztszalag-szakadást , emiatt közel másfél évet kellett kihagynia, régi jó formáját pedig sosem tudta visszanyerni. Kimmich esete új, nem fizikai sérülés, de lám, egy fránya vírusbetegség is egyre komolyabb aggodalomra adhat okot egy világklasszis játékos karrierjét illetően.

A probléma ezzel az, hogy a szakvélemény és a szurkolók közös álláspontja szerint a jövő Bayern-jét is az olyan leendőbeli vezéregyéniségek köré kell építeni, mint amilyen épp Kimmich is. Ha azonban Joshua a post-COVID miatt nem fogja bírni a tempót, az elég nagy fejfájást okozhat Nagelsmann és a klub számára is. A sebezhető védelem ugyanis egy igazi mélységi irányító, egy vérbeli 6-os nélkül még nagyobb veszélynek van kitéve. És ha ez még nem lenne elég, akkor ott van még a tény, hogy az idei szezon még sűrűbb lesz, mint a többi, az év végére időzített 2022-es katari VB miatt. Esetleges kiesése esetén pedig a jelenlegi keretben sajnos nincs olyan védekező középpályás, aki pótolni tudna egy ilyen kaliberű játékost, mint Kimmich.




A még nagyobb gond pedig az, hogy jelenleg Goretzka karrierje is mélyrepülésben van. Leon ugyanis az utóbbi időben egyre többször sérült, az idei szezonja is már egy térdműtéttel kezdődött, ami miatt kénytelen volt kihagyni az előszezont, mivel újabb 6-8 hetes kényszerpihenő vár rá, így szeptember közepéig szinte biztosan nem lesz bevethető. Láthattuk már, hogyha a Kimmich-Goretzka tengely megbomlik akkor a középpálya egy igazi átjáróházzá válik a mérkőzéseken. Így bele sem merünk gondolni, mi lesz abban az esetben, ha egyikük sem lesz pályán. Lehet, hogy Neuer-nek még jobban meggyűlik a baja a kapuban.

A Szuperkupa-döntőben azonban jó volt látni, hogy Kimmich ismét briliánsan játszott és a középpálya motorjaként újból igazi vezére volt a csapatnak. Remélhetőleg tehát Joshua ezzel a teljesítménnyel elindult azon az úton, hogy visszanyerje régi jó formáját.

Az első problémaforrás tehát egyértelműen Nagelsmann számlájára írható, a másodikról azonban már ő sem tehet. Kíváncsian várjuk tehát, hogy megoldódnak-e végre a védelmi problémák és újra tündökölni fog-e a Kimmich-Goretzka tengely Münchenben.

Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

To Top