Marc Roca a BILD-nek adott interjújában beszélt többek között a megnövekedett izomzatáról, a változásról, az edzőváltásról, az olimpiáról, a konkurenciaharcról, a társakról, a barátnőjéről, a példaképéről és Münchenről is.
Az izomzatáról: Amikor Németországba érkeztem, azonnal feltűnt, hogy a labdarúgás itt nagyon fizikális és inzentív. Tudtam, hogy hiányzik pár százalék – ezen akartam változtatni. Látni is az eredményt, aminek nagyon örülök. Gyorsabbnak, kitartóbbnak és mindenekelőtt erősebbnek érzem magam a pályán. A kinézet számomra abszolút másodlagos, ez csak a kemény munka eredménye.
Mit csinál másképp: Sokkal több erőnléti edzést végzek, mint Spanyolországban. A Bayernnél pár játékos számára nyilvánvaló, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a nyers erőre. Természetesen ezzel egy kézben jár a gyorsaság, amit nem szabad elveszíteni és a táplálkozás is. Három éve dolgozom együtt egy barcelonai étkezési tanácsadóval. Fizikálisan jobban érzem magam, mint valaha.
Goretzkától kap tanácsot? Természetesen. Nagyon sokat ellestem tőle. Nem csak egy nagyszerű játékos, hanem egy szuper csapattárs is, akivel remekül megértem magam. Gyakran kérdezem mit eszik és hogyan edz. Az izomfelépítése látványos, tudok tőle tanulni!
A kevés lehetőségről: Az elszalasztott felkészülés mellett természetesen nehézséget okozott egy új klubba, egy új országba, egy másik kultúrba és nyelvbe csöppenni. Az első évemre beszoktatási évként tekintek, a pályán és azon kívül is sokat kellett tanulnom – például heti 3-4 alkalommal voltak német óráim. A beszokás megtörtént, egy új év kezdődik számomra, sokkal erősebben és jobban felkészülten vágok neki a következőnek. Nincs már újdonság, készen állok több felelősséget vállalni a csapatért.
Az edzőváltásról: Ez is egy új kezdet számomra. Friss szél fúj, aminek nagyon örülök. Serge Gnabry, aki dolgozott már Nagelsmannal, valamint a lipcsei barátom, Dani Olmo is rengeteg szép dologról számolt be róla. Olmo például biztosított arról, hogy Julian jó érzést ad a játékosoknak és nagyon sikeréhes. Ez biztosan jó hatással lesz rám. Sajnos még nem volt lehetőségünk a szerepemről beszélni, de alig várom már, hogy beajánlhassam magam. Azt nem tudom, hogy le akart-e igazolni Lipcsébe, én is csak a pletykákból hallottam.
A lemondott olimpiáról: Nagy kedvem lett volna az országommal Tokióba utazni – Hasannal döntöttünk úgy, hogy nem megyek. Mindketten úgy gondoljuk, hogy jelenleg az a legfontosabb, hogy az első pillanattól kezdve a Bayernre és az új edzőre koncentráljak. Nehéz elhatározás volt, de jól jött ki, mert a Bayernnél lenni egy álom – minden energiámat bele akarom fektetni.
A konkurenciharcról: Tudom hova jöttem és hol vagyok: a világ egyik legjobb klubjánál. Tudom, hogy Kimmich, Goretzka és Tolisso személyében világklasszis konkurenciával állok szemben. De ők is segítenek nekem a fejlődésemben. Az tök jó, hogy mi négyen jól kiegészítjük egymást. Mindenki tud beszélni, mindenki remekül kijön a másikkal a pályán kívül is. Készen állok harcolni az egyik helyért és kivenni a részem a sikerekből – remélhetőleg a lehető legtöbb játéklehetőséggel.
/cdn.vox-cdn.com/uploads/chorus_image/image/69328955/1317947784.0.jpg)
A „pszichológia-könyvről”: 20 évesen voltak az Espanyolnál kevés játéklehetőséget tartalmazó időszakaim – akkor nem értettem mi frisztrált, gyakran nem tudtam elfogadni a helyzetet. Akkor kezdtem el személyiségfejlődéssel és pszichológiával kapcsolatos könyvet olvasni – a „Most hatalmát”. Szeretem, mert egy könyv gondolkodásra, növekedésre késztet és megtanít arra, hogy minden szituációból levonjam a pozitív következtetéseket. Azóta nagy segítséget jelent az életemben.
A társakról: Az Espanyol játékosaként érkeztem egy szupersztárokkal teli csapatba. Az öltözőbe érkezve azonnal észrevettem, hogy normális érdeklődési körű, sok emberséggel és nagy segítőkészséggel megáldott, normális emberekről van szó. Ezt szeretem! Szeretnék a labdarúgás által nyitott lenni az újra és azt hiszem, hogy Németország és az itteni társadalom tökéletes ehhez. Itt nagyon tisztelik a focistákat, Spanyolországban kevésbé. Az ember itt normális életet élhet, és ez számomra nagyon fontos.
A barátnőjéről: Galla a legfontosabb személy az életemben. Ő tartja bennem a lelket, amikor nem játszom vagy amikor kikapunk. Különösen a pandémia-időszak alatt, amikor alig találkozhattunk mással, volt nagy boldogság, hogy ott volt mellettem. Neki sem volt egyszerű Münchenbe jönni velem, Barcelonában volt a családja, a barátai, a vállalkozását is hátrahagyta egy új életért, amelyről nem tudta mit tartogat számunkra. Nagyon hálás vagyok neki! Ketten egy csapatot alkotunk és ez még erősebbé tesz engem. Galla egy igazi művész, sok látványos képet fest. Ehhez egyáltalán nincs tehetségem.
A példaképéről: Xabi Alonso a liverpooli időszakától kezdve a Bayernes pályafutásáig mindig nagy inspirációt jelentett számomra. Annyira komplett volt, fantasztikusan játszott a labdával, de nélküle is mindig tökéletesen helyezkedett, ha kellett agresszív volt. Nagyon csodálom őt.
Münchenről: Eleinte nem volt egyszerű, mert a pandémia miatt nem sok kapcsolatot létesíthettünk másokkal. A család is ritkábban jött, mint reméltük. De nagyon jól érezzük magunkat, szeretjük az itteni embereket. Az emberek szépek, boldogak, nyitottak és viccesek itt.
