Phonzie beszélt sokféléről a Bayern München magazinjának: többek között szó esett a videóiról, valamint arról, hogy sokan példaképként néznek fel rá, emellett pedig megcsillogtatta bajor tudását is.
Bayern: Alphonso, könnyen észrevehető a közösségi oldalakon közzétett posztjaidon, hogy te tipikusan egy olyan srác vagy, aki igyekszik mindig a legtöbbet kihozni egy szituációból. Honnan eredetezhető ez?
Davies: Szerintem ez az egész családomra jellemző. Kemény időszakokat éltünk meg, amikor még nagyon fiatal voltam, szóval végtelenül hálás vagyok a szüleimnek. Az ő történetük még a libériai polgárháború idején kezdődött, aztán velem együtt később Ghánán keresztül Kanadába költöztünk. Életem minden egyes napját élvezem, de tudom, hogy van egy másik oldala is a világnak. Ezek az okai annak, hogy megpróbálom meggyőzni az embereket, hogy milyen fontos érzés is az vidámság. Ezt igyekszem a futballpályán és a videóimban is megmutatni.
B: Ahhoz, hogy betörj a profi sportéletbe, nem elég vidámnak és gondtalannak lenni. Nyilvánvaló, hogy van egy másik arca is Alphonso Daviesnek, aki összpontosító, komoly és ambiciózus.
D: Ahogy belépek a Säbener Straßéra vagy az Allianz Arena kapuján, megváltozok. Óvatos vagyok, mert sok ember felnéz ránk, focistákra, beleértve engem is. Tudom, hogy mikor kell komolyan követnem a céljaim és mikor van időm egy kis lazításra. Mindig is az volt az álmom, hogy egy olyan klubban focizzak, mint a Bayern – a világ legjobbjai ellen.
B: Tisztában vagy azzal, hogy rengeteg olyan gyerek számára vagy példakép, akik nem igazán élnek a legjobb körülmények közt?
D: Sok-sok fiatalt szeretnék inspirálni. Úgy érkeztünk Kanadába, hogy afrikai menekültek voltunk és keményen megdolgoztunk mindenért, amink volt. Úgy hiszem, az életem sok embernek megmutatja, hogy lehetséges mindig őszintének maradnod magaddal szemben és nem szabad eltévedni hagynod magad. Amikor a világ minden tájáról látnak játszani a gyerekek és hallják, hogy milyen történet van az egész mögött, jó belegondolni, hogy mennyi motivációt nyerhetnek ebből és mennyit fejlődhet a bátorságuk, hogy dolgozzanak az álmukért.
B: A Bayern München DNS-e egészen más – te is érzed már?
D: Persze, tudom: Mia san Mia. Ez az, amit azonnal megtanultam, már az első hetekben. És igaz az is, amit azelőtt hallottam, mielőtt idejöttem: van egyfajta családorientáltság a Bayern berkein belül. Ez egy nagyszerű klub, főleg a fiatal focisták számára. Melegen fogadnak, mindenki törődik veled. A Mia san Mia egy olyan érzés, amit már a szívembe zártam, mert teljesen azonosulni tudok vele.
B: Hogy megy a bajor nyelv? A beceneved, Phonzy, máris gyakori lett itt, Bajorországban.
D: (Nevet). Igen, Alfons Schuhbeck mondta már. Vicces fickó. Mondta, hogy neki is ez a neve és hogy a Bayern Münchennél kéne maradnom örökre. Bajorul úgy mondanám: „I bin da Phonzy.” (Én vagyok Phonzie.).
B: A barátnődet, Jordant is tanítod bajorul? Ő is futballista ugyebár, a PSG-ben játszik. Álomszerű lenne, ha a Bayernhez igazolna ő is?
D: (Nevet.) Ó, persze, egy álom válna valóra. Meg kell kérdeznem Karl-Heinz Rummeniggét, hogy ez lehetséges-e. Szerintem ez egy nagyon jó ötlet, viszont ő nagyon boldog Párizsban, szóval ezt is el kell fogadnom.
