A Heidenheim elleni drámai 5-4-es kupanegyeddöntőt követő nyilatkozatok.
▪ Niko Kovac: Túl sok a négy gól, amit kaptunk. A piroslap volt a döntő. Reagálnunk kellett rá és átváltani egy 4-4-1-es felállásra, hogy összetettebbek legyünk. A második félidőben három védővel jobban belejöttünk a játékba és fordítottunk. Ami nagyon boszantó, hogy a 4-2 után voltak nehézségeink. Állnunk kell a kritikákat. Vad és nyílt meccs volt, a végén egy kis szerencse is állt mellettünk, amire a kupában szüksége is van az embernek. Ilyen meccset nem éltem még át ebben a formában.
▪ Niklas Süle: Ez volt az első kiállításom. Történt egy hiba az építkezés közben, nem akartam, hogy a támadó gólt szerezzen – beállt a labda elé, hiányzott egy pár centi, persze eltaláltam őt. Szabálytalankodtam. Hogy kiállítás volt-e? Megosztó véleményen vagyok. Nem néztem vissza az esetet, ezért nem is szeretnék erről többet mondani. A meccs közben az volt az érzésem, hogy meg lehetett adni.
▪ Thomas Müller: Egyáltalán nem tudom, hogyan kellene értékelni ezt a meccset. A második félidőben voltak nagyon jó támadásaink, de az nem tetszett, hogy egy nehezen kiharcolt 4-2-es vezetés után újra 4-4 volt az állás – még ha emberhátrányban is voltunk. A korai vezetés után teljesen másképp kellett volna alakulnia a mérkőzésnek. Az öltözőben újraszerveződtünk és 4-2-ig nagyon jó reakciót mutattunk. Még ha nem is szuper érzés ez az 5:4, de továbbjutottunk. Ezt a morális pluszt fel kell használnunk a következő napokban és megfelelő nyomás alatt győznünk kell a Dortmund ellen. Meggyőződésem, hogy szombaton győzni fogunk itt. Lehet, hogy a családomat és a feleségemet kell megkérdeznem arról, hogyan lehetne ezt a mecccset értékelni.
▪ Leon Goretzka: Parázs volt az öltözőben. Először meg kellett nyugodnunk, majd Kovac átszervezett minket. Egy ilyen meccset emberhátrányban is meg kell fordítani. Kritikus pont volt, hogy a 4-2-es vezetés után nem tudtuk bebiztosítani a győzelmet. Nagy tanulság, hogy négy gólt kaptunk egy másodosztályú csapat ellen. Ennek nem szabad megtörténnie. Szombaton jobbnak kell lennünk.
▪ Renato Sanches: Várok a lehetőségemre. Dolgozom tovább és várom a bevetésemet. Természetesen többet szeretnénk játszani. A szezonnak még nincs vége, van még két hónapunk és két hónap alatt bármi lehetséges. Természetesen nehéz így motiválni magam, de ez a labdarúgás, néha változnak a dolgok. Várom a lehetőséget, de ez nem az én döntésem. Az edző nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem játszom.
▪ Hasan Salihamidzic: Egy ilyen meccset nem tud elemezni az ember, és nem is kell. Továbbjutottunk, minden mást elfelejthetünk. A szünet utáni 20 percben jók voltunk, ebből merítkezhetünk. A többinek nem szabad megtörténnie. Mindentől függetlenül tíz emberrel is érvényesítenünk kell a kvalitásainkat.
Sanchesről: Megértem, hogy elégedetlen amiért nem játszok. Ő egy igazán jó srác és remekül edz. De vannak, akik előtte állnak a sorban. Az edző dönt. Ezt el kell fogadni.
▪ Robert Glatzel: Alig lehet körülírni ami történt, de elsősorban a vereség fáj nagyon. Négy gólt lőttünk itt és ettől függetlenül kaptunk ki, nagyon kár érte. Fogalmam sincs, hogy pozitív vagy negatív érzés-e, az ember tényleg nem tudja ezt szavakba önteni. Bár tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz, gondoltunk arra, hogy továbbjuthatunk. Jó meccset is játszottunk, sajnálatos így kiesni. A három gólomra büszke lehetek, de a csapat teljesítményére is.
▪ Frank Schmidt: Büszkék vagyunk a teljesítményünkre. A 4:4 után arra gondoltam: „Most megnyerjük!” Történelmet írhattunk volna, ez bosszant minket. De ez nem von le az teljesítményünkből. Őrületes volt, amit Glatzel nyújtott ma.