Robert Lewandowski a 2006 óta tartó profi pályafutása során több, mint 400 gólt szerzett minden sorozatot és a válogatottat is figyelembe véve. Eddigi tizenhárom idényéből mindössze egy olyan akadt, melynél góljainak száma nem volt két számjegyű. Azonban a lengyel válogatott csapatkapitánya előtt a kezdetekkor még nem volt világos, hogy ekkora potenciállal rendelkezik – ezt mesélte el a BBC-nek adott interjújában is. Többek közt szó esett a gyermekkoráról, példaképeiről és a Jürgen Kloppal való kapcsolatáról is.
Két ikonikus csatár. Lewandowski találkozása példaképével. – Forrás: Daily Mail
Lewandowski a lengyel fővárosban, Varsóban látta meg a napvilágot, 1988-ban. Itt is kezdett el focizni, három varsói ifiklubban is játszott.
„Gyermekkoromban az volt az álmom, hogy majd egyszer egy nagy stadionban fogok játszani 80 ezer ember előtt, de mikor fiatal voltam, nekünk itt Lengyelországban nem volt egy top játékosunk sem. Tudtam, hogy ha a legjobb akarok lenni, akkor nem ragadhatok a hazámban. Néztem a klasszis játékosokat a tévében és azon gondolkodtam, hogy miért ne lehetne egy lengyel srác a legjobb? Mikor 6 éves voltam, akkor játszott Roberto Baggio az 1994-es VB-n. Mikor 10-14 éves voltam, számomra már Del Piero volt a legjobb. Utána Thierry Henry lett a példaképem. Elképesztő volt. Nem csak ahogy ontotta a gólokat, hanem mindaz, amit tett a csapatáért. Mikor az Arsenalban játszott, emlékszem, milyen könnyedén szerezte a gólokat. Ki tudta lőni bal oldalról a hosszú sarkot – a jobb lábával. Az egész olyan egyszerűnek tűnt, mikor ő csinálta. Én is nagyon sok gólt akartam szerezni és el szerettem volna tanulni tőle a technikáit. Hasonló akartam lenni mint ő, de ugyanakkor Robert Lewandowski szerettem volna maradni. Ellestem pár technikát attól a pár játékostól, akikre felnéztem. Emlékszem, mikor találkoztam Henryval és csak álltam ott és azt gondoltam, hogy azta, találkoztam a gyerekkori példaképemmel. Csodálatos volt. Én hiszek abban, hogy az álmok valóra válnak.”
Lewa a Lech Poznan színeiben. – Forrás: Wikimedia Commons
2005-ben ifistaként elküldték a Legia Varsótól. Összetörve a kirúgástól átigazolt a harmadosztályú Znicz-Pruszkow-ba, ahol első szezonja után gólkirály lett.
„Mikor kirúgtak a Legiától, az az egyik legrosszabb dolog volt, amit valaha megéltem. Lesérültem 3 hónapra és úgy mentem vissza edzeni, hogy még nem voltam 100%-os és még kellett volna egy kis idő. De nem tudtam, hogy mi fog történni a szezon után és nem tudtam, hogy meg lesz-e hosszabbítva a szerződésem. Senki sem mondta nekem, hogy mi történt, mentem az öltözőbe és az edzőm a kezembe nyomta a játékos engedélyem, majd közölte, hogy mostantól már szabad vagyok. Nagyon nehéz volt. 17 voltam és anyukám várt rám edzés után, mert még nem volt jogosítványom sem. Ránézett az arcomra és egyből tudta, hogy mi történt. Megkérdezte, hogy most mi legyen. Ki kellett találnunk valamit. Adjam fel a focizást? Ezen nem igazán gondolkodtam sokat, mert szerintem a klub hibázott. Anyukám azt mondta, hogy egy másik varsói csapatba kéne mennünk, meggyógyulok és visszatérhetek az eredeti formámba. Két hét után aláírtam az új szerződésem. Még szükségem lett volna 2 hónap pihenőre és akkor egészségesen vissza tudtam volna térni, de a doki azt mondta, hogy sosem leszek már a régi. Fiatal voltam és mikor valami ilyet mondasz egy fiatal, tapasztalatlan focistának, aki ráadásul nemrég vesztette el az édesapját… Senki sem mondhatja meg neked, hogy nem tudod megcsinálni, mert már sokszor hallottam ezt az életemben, mégis ott vagyok, ahol vagyok. Ez hülyeség. Tudom mit kell csinálni. Dolgozni még keményebben és megmutatni az embereknek, akik lehúztak téged, hogy nem volt igazuk. Sosem találkoztam olyan edzővel, aki azt mondta volna, hogy profi labdarúgó válhat belőlem. Rengeteg gólt szereztem, de egyik edzőm sem mondta, hogy ha így folytatod egy nap magasabb szinten is focizhatsz. Mindössze két idősebb játékos volt a klubnál, akik mondogatták nekem, hogy ha nem fogok Európa egyik nagy csapatában játszani, akkor megkeresnek és szétrúgják a s*ggem.”
Mentorával, Jürgen Kloppal. – Forrás: Daily Mail
Lewandowski 2010-ben csatlakozott a Borussia Dortmundhoz, a Sárga-feketék körülbelül négy millió eurót fizettek érte. Négy szezonon át játszott a klubnál, két bajnoki címet nyert velük és kétszer elhódította a Német kupát is. Összesen 103 találatot jegyzett 187 meccsen a Dortmund mezében.
„Az első két évben nem igazán úgy ment a gólszerzés, mint például most. Minden egyes edzés után maradtam a pályán és gyakoroltam a bal lábammal, majd a jobbal és többször megismételtem minden mozdulatot. Időnként kapus nélkül fejlesztettem magam, amikor nem volt ideje rám, vagy csak simán fáradt volt, mert két óráig még a füvön voltam. Emlékszem az első fél évre Dortmundban, a tréningek nagyon kemények voltak Jürgen Klopp irányítása alatt. Nagyon fiatal voltam és meg akartam mindenkinek mutatni, hogy az edzéseken 110 százalékot nyújtok. Viszont két hónap alatt teljesen kifáradtam és utána sokáig könnyebb edzéseket kellett abszolválnom. Ahogy így visszagondolok, sokat tanultam akkor. November környékén jó sok gólt rúgtam és a csapattársaim éljeneztek, hogy ‘Robert visszatért!’ és itt jöttem rá, hogy megmutathatom a teljes képességem.”
Az az emlékezetes szeptemberi este… – Forrás: Bundesliga
2014-ben csatlakozott a rivális Bayern Münchenhez. Egy évvel később, 2015 szeptemberében a bajorok 1-0-ás hátrányba kerültek az első félidő után a Wolfsburg ellen a bajnokságban. Lewandowski egy szünet utáni csereként tűnt fel és megfordította a meccset kilenc perc alatt öt gólt rúgva.
„Megsérültem az azelőtt BL-találkozón és dühös voltam, amiért nem kezdtem. Az az öt gól, azalatt a kilenc perc alatt egész életemben az emlékezetemben marad. Sosem gondoltam volna, hogy képes vagyok erre. A családom és a barátaim ott voltak a meccsen és hazavittem a labdát is. Nem emlékeztem, hogy mit csináltam. Két-három hónappal később, karácsony után már képes voltam megérteni, hogy mit tettem. Akkortájt minden soron következő meccsre készültem és nagyszerű formában játszottunk.”
