Káoszban az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA). A botrányoktól illetve hatalmi harcoktól hangos szövetséget az európai klubok és ligák is össztűz alá vették.
Michel Platini UEFA-elnököt és Sepp Blatter FIFA-elnököt még 2015 végén tiltotta el a FIFA etikai bizottsága: korrupció, megvesztegetés, hűtlen kezelés okán. /Párhuzamosan egyébként a 2006-os német VB-pályázat kapcsán Wolfgang Niersbach DFB-elnök is megbukott./ Sajnos az illetékesek azzal nem foglalkoztak, hogy a pénzügyi visszaélések mellett az UEFA- illetve FIFA-vezetői befolyásolták-e a futballszakmai kérdéseket is. Így továbbra is csak sejtéseink lehetnek pl. Franck Ribéry 2010-es BL-eltiltása vagy 2013-as Aranylabdájának megdöbbentően átlátszó megfúrása kapcsán. Ezeknek a kérdéseknek ma már csak erkölcsi elégtétel formájában lenne jelentősége.
Viszont az európai klubok hathatós lobbijának köszönhetően az UEFA idén nyáron átszabta a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendjét: 2018-tól a legjobb négy bajnokságból négy csapat fixen főtáblás lesz. Summázva: Az élcsapatoknak még könnyebb, a kiscsapatoknak még nehezebb lesz bekerülni abba a forgatagba, amiből a legnagyobb pénzeket és dicsőséget lehet szerezni. A reform fontos az UEFÁ-nak, hiszen még gondolni sem akarnak arra, hogy a klubok esetleg a szövetség megkerülésével kezdjenek szervezkedni egy szuperligáról. De a többi bajnokság képviselője már erősen támadja a reformot. Az első hírek alapján Aleksander Ceferin új UEFA-elnök is fontolhatja a vétót a kérdésben.
A Bayern München számára mindenképpen előnyt jelentene a reform. Jelenleg nem forog veszélyben a BL-indulás, de pl. 2007-ben csak a 4. helyen végzett a bajnokságban, 2009-ben és 2011-ben pedig az utolsó pillanatokig kérdéses volt, hogy megszerzi-e az indulási jogot a következő BL-szezonra. A Finale Dahoam idényében az FC Zürich ellen selejtezőt is játszania kellett. A Bundesligának a jövőben arra kell majd ügyelnie, hogy az UEFA koefficienslistáján az első négy hely valamelyikén álljon (jelenleg második), akkor fixen négy csapatot küldhet majd a főtáblára. Selejtező nélkül.
A Bundesligát idén is négy csapat képviseli a csoportkörben, a jövőben viszont ez szinte kőbe lenne vésve. A bajnokság erejét növeli, ha a Bayernen kívül más csapatai is több pénzhez jutnak a nemzetközi kupákból. A bajnokság erejének növekedése pedig újabb bevétel-növekedést generálhat pl. a belföldi TV-s bevételek továbbgyarapodásából. A legjobban persze az olasz csapatok járhatnak, amelyek az idei kettő helyett szintén négy csapattal gazdagíthatják a főtáblát.
A topligák csapatainak növekedése a verseny növekedését is jelenti, elméleti szinten nehezebb lesz megnyerni a sorozatot, mint most. De az elvi nehézségnél nagyobb hasznot jelent az a gyakorlati előny, hogy már a csoportkörben vagy a nyolcaddöntőben is (még) több izgalmas párharc lesz. /Bizonyosan tök véletlen, hogy a Barca, Real, Bayern hármashoz már a csoportkörben hozzásorsolták a spanyol, angol, német ligák fennmaradó legjobb csapatait, a City, Dortmund, Atletico hármast./
Pénzügyileg pedig egyértelműen előnyt jelent a Bayern számára: az UEFA több pénzt tud majd beszedni, több jut majd a sikeresen szereplő csapatoknak is. A sajtóban megjelent információk szerint nagyjából 70%-kal nőhetnek a BL-ből közvetlenül származó bevételek 2018-tól. A pénzek elosztásánál a pályán elért eredmények, illetve a koefficiensek is nagyobb szerepet kapnak majd. Mellette pedig a hazai TV-s bevételek is robbannak. Mások is többet fognak keresni, de összességében csökken a pénzügyi hátrány a spanyol és angol klubokkal szemben: profánul bátrabban lehet 30-40 milliós összegeket kiadni új igazolásokra, bátrabban lehet 15 millió Euró körüli fizetést ajánlani a mások által megkörnyékezett sztároknak.
Változik a koefficiens-rendszer is: a csapatok már nem kapnak pontot a bajnokságuk erőssége után, de többletpontokat jelentenek a történelmi sikerek. Az ötszörös BEK/BL-győztes Bayern számára ez előnyt jelent. De mondjuk a Benfica számára is a Lipcsével szemben.
A kisebb bajnokságok tiltakozása miatt ma még kérdéses, hogy a rendszer életbe fog-e lépni. Egyáltalán az is, meddig maradhat fenntartható a fejlődés a futballban, hány bőrt lehet még lehúzni pénzügyileg a klubfutballból. De abban azért kevésbé szabad bízni, hogy szolidáris alapon fog továbbműködni ez az üzleti gépezet: láttuk, hogy a pénzügyi Fair Play szabályait is leginkább a kelet-európai kisklubok szívták meg. Ebben az esetben pedig tovább fog nőni a szakadék a nyugati illetve keleti futball között. Eddig is nehéz volt bekerülni a főtáblára, ezután még nehezebb lesz. Arról nem is beszélve, hogy a főtáblára bejutó kelet-közép-európai csapatok leginkább csak asszisztálnak a nagyok gálafutballjához. Gondoljunk az előző években a Bayern horvát, cseh vagy erdélyi ellenfeleire. Azzal együtt, hogy a Bayern egyébként a Rómát, az Arsenalt vagy a Portót is kitömte. Nagyon nagy csoda kell az olyan estékhez, mint amit a BATE hozott össze 2012 őszén. A jelen állás szerint már ahhoz is, hogy egyáltalán Európa bajnokcsapatai többségben legyenek a Bajnokok Ligája főtábláján.
