Interjú és nyilatkozat

Benatia: A véremet adom ezért a klubért

A marokkói védő eltudja képzelni, hogy örökre a Bayernben maradjon. Óriásinterjú a Münchener Merkur jóvoltából.

benatia

Herr Benatia, első meccs, első gól – ha így folytatja, végül 34 bajnoki gólig jut.
(nevet) Minket védőket kétségtelenül motiválnak a gólok is, de valószínűleg nem fogok 34-et lőni. Szívesebben győznék 34-szer. Ez fontosabb.

Korábban egy géppuska mozdulattal ünnepelt. Ezúttal miért nem?
Ezt Rómában kezdtem el, mert szerencsét hozott. Miután az első gólomat megszereztem a Bayernnél, a klub tanácsolta hogy ezt hanyagoljam. Fontos számomra, hogy a szurkolók tudják, ne alakuljon ki rólam rossz kép: Emögött nem áll semmiféle politikai vagy katonai üzenet. Ez egyszerűen egy olyan képsor volt, amelynek a mondanivalója az volt: Sok gólt szerzek, zakzakzak. Ezzel nem akartam senkit megsérteni vagy agresszívan eljárni. Nem is probléma, ha hanyagolnom kell ezeket a mozdulatokat.

Az AS Románál egyszer hét gólig jutott – elakarja érni ezt a számadatot?
A Bayernnél mindig támadni akarsz. Az elsődleges feladatom védőként viszont nem a gólszerzés. Mindazonáltal mindig van egy megérzésem, hova repül a labda, mindenekelőtt a rögzített szituációknál. Több mint hét gólt szerezni nagyszerű lenne.





A bemutatkozó szezonjában gyakran volt sérült – az FC Bayern csak most tapasztalja meg az igazi Benatiát?
Az első év nehéz volt, először meg kellett érkeznem a csapatba. Új ország, új nyelv, új mentalitás. A felkészülés során ráadásul fizikailag nem voltam a topon, erre pedig szükségem van. Nem kaptam meg a folytonosságot a játékomban. Az idei évben viszont szuperül folyt a felkészülés. Most jobban, időközben már otthon érzem magam.

Ön egy meghatározó játékos?
A kérdést Pep Guardiolának kell megválaszolnia. Mindenképpen megvan a helyem az öltözőben – ott várom, hogy az edző felszólítson. Akkor mindig 100 százalékot nyújtok. Nem vagyok olyan, aki hazudik – megmondom azt is, ha néha nem vagyok 100 százalékon. Különben nem tudod a csapatodat továbbsegíteni.

Néha undorítónak és könyörtelennek írják le a pályán – ez számára természetes?
Minden embert tisztelek – de a 90 percben, ne értsenek félre, nem ismerek pardont az ellenfeleim számára. Minden játékosnak főnöknek kell lennie a saját zónájában. Az én zónámban én vagyok a főnök, aki a hangot adja. Ebben a zónában harcolnom kell a labdáért. Mindig. Ha a labdáim 50 százalékát elveszítem, otthon maradhatok. Akkor nem hozom azt a teljesítményet, amelyet hoznom kell. Mindig elmondom: A labdavesztés, hibapassz megtörténik, mindannyian emberek vagyunk és senki sem tökéletes. De egy védőnek mindig agresszívnak kell lennie, senkinek nem szabad a zónádban körbetáncolnia. A lefújás után persze lehet ölelkezni.

Evryben, Párizs egyik problémás negyedében nőtt fel. Leírná kérem újra a gyermek és fiatalkorát?
Futball nélkül nem tudnám, hol lennék ma. Soha nem jártam szívesen iskolába, korábban problémám volt a hatóságokkal és akkor még keveset mondtam. A fiatalkorom nagyon nyugtalan volt. Mindent átéltem. Most egy családapa vagyok és azon fáradozom, hogy a gyermekeim példaképe legyek.

Gyakorlatilag a labdarúgás mentette meg?
Igen, ezt valóban mondhatni. Lássuk csak: Az iskola után este soha nem haza, hanem focizni mentem. Sőt, néha csak úgy tettünk, mintha suliba mentünk volna, igazából pedig focizni voltunk. Ezután hívást kapott édesanyám az iskolából, hogy hol vagyok. Ostobaság és őrültség volt ez tőlünk – de a futball korábban visszatartott minket attól, hogy rossz dolgokba keveredjünk. Manapság mondom a gyermekeimnek, hogy iskolába kell járniuk. A képzés fontos, ez minden ajtót kinyit. A futball szép, a jó képzés fontosabb.

Hogy van ez a négy éves fiával? Labdarúgó akar lenni?
Mindenképp megvan a tehetsége, már most hihetetlen lövőkéje van. Ténylegesen egy futballőrült. Számomra néha idegesítő: Hazajövök az edzésről és focizni akar. Mondom neki, hogy fájdalmaim vannak! De ő kemény marad: Gyere papa, játssz velem! Egész nap Bayern felszerelésben van, egész nap (nevet)!

Franck és Mehdi kisfiai.

Énekli már a Stern des Südenst?
Próbálkozik. Rómában már egész jól tanult olaszul, a Bella Romát prímán énekelte. Várjanak egy évet, akkor tökéletesen fogja énekelni a Stern des Südenst is!

Vissza a gyermekkorához: Egy vérbeli utcai focista volt?
Igen. Az utca volt a grundom, minden kisebb hely megfelelő volt számunkra. A kapufákat két póló alkotta. Estére a térdünk véres volt, a nadrágunk pedig szakadt. Mindig. A mamám megkérdezte: “Miért focizol? Miért nem mész soha iskolába? Unalmas lehet!” Őszintén megvallva, azt hiszem máig nem értette meg. Akkoriban nem volt számára könnyű velem, de időközben örült is és tudta, hogy jól megy a foci. Nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy a futball megváltoztatta az életem. A helyes kifejezés: A futball teljes mértékben változtatta meg az életem. Csak két lehetőségem volt: A labdarúgás – vagy a nagyon nagy nehézségek. Sok ember segített rajtam, Isten is. Máig látogatok embereket Evryben. Soha nem feledem, honnan érkeztem.

13 évesen Clairefontaine-be érkeztél egy futballinternátusba. Milyen volt?
Ez egy új élet volt számomra. 12 évesen 600-800 tehetség vett részt alkalmassági teszten, 25-en maradtunk. 13 évesen mehettem az akadémiára. Ott be voltál zárva, minden nap figyeltek, haza csak hétvégenként mehettél. 13 évesen nehéz volt a család nélkül. De csak a futballra gondolsz és ez segít rajtad. Ez megmentett attól, hogy az utcán csavarogjak. Anyám fellélegzett. Ma már azt mondja: Nehéz volt, mert nem voltál ott többet – de nem kellett érted aggódnom.

Franck Ribéry hasonló körülmények közül érkezett. Milyen fontos ő az Ön számára?
Franckot az embernek egyszerűen szeretni kell, ő egy fantasztikus ember. Mindig jó kedve van. Miután aláírtam a Bayernhez, azonnal felhívott és elmondta, ha valamire szükségem van, ő ott van nekem. Számomra ő olyan, mint egy testvér.

Híresek a csínytevései. Milyen gyakran volt az áldozata?
(nevet) Minden nap, minden nap! Csak az elmúlt időszakban sajnos kevesebbszer. Ő a futball megszállotja, játszani akar és az ember észreveszi rajta, hogy mérgelődik a sérülése miatt. A csínytevései hiányoznak. Lesz idő, amikor visszatér. Újra visszafog, még erősebben mint korábban.

Ő fenyegetve érzi magát Douglas Costa által?
Ha valakit Franck Ribérynek hívnak, nincs szüksége arra, hogy fenyegetve érezze magát. Az ember tudja, mire képes. Douglas mindazonáltal nagy segítség számunkra, ő egy igazán jó vétel volt. Nem lesz problémájuk egymással, hanem sok sikert fognak garantálni nekünk. Közösen.

Hogy áll a némettel? Xabi Alonso újonnan azt mondta, a legőrültebb amit németül hallott, az a „Flüssigkeitshaushalt ausgleichen“ (vízháztartás kiegyenlítése).
Mi is volt a szó?

Flüssigkeitshaushalt.
(nevet) Boah, ez egy hihetetlen szó! Újabban amikor vezetek, megpróbálok a rádióból legalább egy szót megérteni – egy szót nem értek meg, egyet se! De ott gyorsan is beszélnek. Egy kicsit kételkedek. A német nagyon nehéz. A futball szakkifejezéseit viszont megértem. Az öltözőben a németekkel angolul, Rafinhával olaszul, Dantéval és Franckkal franciául beszélek – a kommunikáció működik.

A példaképe, Paolo Maldini 17 évig focizott az AC Milannál. A Bayernnél ön is le akar telepedni?
Mindörökké a Bayern, miért ne? Ez Európa top három csapatának egyike. Ha itt vagy, nem akarsz már elmenni. Még négy évig van szerződésem, ennyi ideig mindenképp maradni szeretnék – tovább is szívesen. Ezért kell mindig hoznom a teljesítményemet.

Olaszországban a védők védekeznek – Guardiola követeli, hogy vegyenek részt a játékban. Ez az ön stílusa is?
Guardiolának egy nagyon támadó víziója van a játékról. Ez újdonság számomra, hihetetlenül sokat tanulok és megfogadom a tanácsait. Nagyszerűnek találom ezt a stílust.

Thiago mellett Önt egy olyan játékosnak tartják, akit Guardiola feltétlenül akart.
Nincsenek különleges jogaim nála. Guardiola a futball megszállotja. Élvezem a közös munkát vele. Guardiola megszokta, hogy mindent megnyer. Ő a nagy harcokra született. Gyakran egyike vagyok az utolsóknak, akik elhagyják az edzőközpontot – de Guardiola mindig tovább ott van, mint én.

Egyet tud érteni azzal a vitával, hogy az FC Bayern lassan elveszíti a bajor identitását?
Őszintén megmondva nem. Egy nagy klubnak jó játékosokra van szüksége, mindegy honnan érkeznek. Én teljes mértékben azonosulok az FC Bayernnel. A csapatban mindenki tudja, hogy boldognak kell lennie, hogy itt lehet. Én jelenleg az álmomat élem, a szívem teljes egészében az FC Bayernhez tartozik. Volt ajánlatom a Juventustól és az Intertől is, ez hízelgő, mutatja, hogy nem vagyok egy egy napos futballista. De az FC Bayern az otthonom. Nincsenek távozással kapcsolatos gondolataim. Ellenkezőleg. A véremet és a verejtékemet, mindenemet ezért a klubért adom és sok címet akarok nyerni itt.

Akkor már mondhatja, hogy Mia san mia?
Mia san mia. Azt hiszem ez egy szép motívum. Kívülállók számára talán egy kicsit arrogáns lehet. De meg tudom magyarázni és találom: Ha itt vagy a Bayernnél, ki is kell mondanod.

A Bayernhez való átigazolásod népszerűbbé tett hazádban, Marokkóban?
Igen, az emberek büszkék, hogy egyvalaki közülük részt vesz a világ nagy futballeseményein. Sajnos nincs sok marokkóink az élfutballban. Az emberek Marokkóban fociőrültek. Tudják: Evryben egy kis sikátorban játszottam – Marokkóhoz képest ez semmi. Az emberek ott összegyűrt újságokkal játszanak a kavicsos utakon. Minden nagyon szegényes. Mindig szívesen utazom Marokkóba, a szurkolók szívélyesek, soha nem tudom eléggé megköszönni.

Nagy sláger Marrakeschben az ön Bayern mezének értékesítése, a pályán vannak hamisítványok?
Igen, mindenhol abban látom futni a gyerekeket, a városban, a strandon – sajnos nem eredetiben. Ha az adidas látná, nem lennének boldogak. De az embernek meg kell értenie. Abból a kevés pénzből, amennyi nekik van, másképp nem megy.

Robert de Niro és Al Pacino a kedvenc színészei. Mindketten szívesen játszanak sötét alakokat. Ön is egy sötét alak a futballpályán?
(nevet) Nem, nem szeretem a rosszfiú imázst. Csak a filmeiket szeretem. Ez egy fikció, a foci más. Vannak különbségek. Senkinek nem kell azt hinnie, hogy én a pálya maffiózója akarok lenni.

Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

To Top