Interjúk és nyilatkozatok

Costa: El akarom érni Ribéry és Robben szintjét

A Bayern friss igazolása a Sport Bilddel beszélgetett. Teljes interjú kizárólag itt.

costaa

Herr Costa, hoztunk magunkkal egy mágnestáblát. Mely Bundesliga-csapatok logoját ismeri fel?
Itt van a Firmino-csapaté (a Hoffenheimre mutat). A Dortmundban játszik a barátom, Mkhitaryan. A Wolfsburg természetesen egy nagy konkurens és Naldo csapata. Körülbelül a csapatok fele ismert számomra. És ez itt a Hertha! De ez könnyű volt, a nevük szerepel a címerben (nevet). De melyik csapat van az ötödik helyen?

Az FC Augsburg.
Sajnos nem ismerem a klubot. Bajnokok leszünk, nagyon remélem. A Wolfsburg nagy konkurencia, a Dortmund is veszélyes lesz idén. A Bundesliga a VB óta nagyon tekintélyes Brazíliában. Neymar az átigazolásom bejelentése után megírta WhatsAppon: „Gratulálok, a Bayern csúcs, oda tartozol! Örülük neked, találkozunk a Bajnokok Ligájában!”

Sok egykori brazil Bayern játékosnak volt nehéz gyerekkora. Giovane Elber banánt szedett, Zé Roberto kisebb lopásokkal támogatta a családját. Önnek hogy alakult a gyermekkora?
Én is szegény körülmények közül jöttem, de Istennek hála soha nem kellett lopnom. A szüleim mindig értünk dolgoztak, soha nem kellett éheznünk. A mamám háziasszony volt, a papám műszerész. Mindent megtettek értem és a karrieremért. Apám néha órákat gyalogolt a munkahelyére, hogy én buszjeggyel mehessek a fociedzésre.





2010 januárjában a Porto Alegréből az ukrán ligába, a Shaktharhoz igazolt. Akkor olyan topklubok érdeklődtek ön iránt, mint a Chelsea, a Manchester United vagy a Barcelona.
Mit kerestem volna ott, mire használt volna ha oda igazolok? Csak a nagy sztárokat nézni nem akartam. Akkoriban sokkal jobb játékosok voltak ott nálam. Számomra világos volt: Ha érvényesülni akarok Európában, először egy olyan klubra van szükségem, ahol fejlődhetek.

Egy brazil, aki szabad akaratából tette meg az ukrán fagyba való lépést, őszintén megvallva egy kicsit szokatlanul hangzik.
Higyjék el, aki Porto Alegréből érkezik, megszokta a hideget. Sőt, ott néha havazik is. Ezért nem is fogom a kezemet a fejem fölé tartani, ha az első hópelyhek lehullanak. Ha páraknak furcsának is tűnik, semmi esetre sem bántam meg a Donyeckbe való átigazolást. 19 éves voltam és még sokat akartam tanulni az európai játékszisztémáról, de ugyanúgy a keleti szegénységről is. Elmondhatom, hogy Donyeckben emberré érettem.

Az ukrán ligában, amely nem számít Európa élmezőnyébe, soha nem lőtt hatnál több gólt szezononként. Elegendő lesz ez az FC Bayern elvárásainak?
A Shaktharnál a védelem jobboldalán is játszottam. Ezért nem vagyok Pep Guardiola esetében előrelátó. Jelenleg az ellenfél tizenhatosának közelében játszom. Szezononkénti hat góllal biztosan nem leszek elégedett az FC Bayernnél.

Az erősségei közé tartozik a fellépése. Gyorsabb Robbennél? A konkurensénél VB csúcsértéket jelentő 37 km/h-s sebességet mértek.
Mindenképp gyorsabb lehetek nála – autóval (nevet). De őszintén megmondva nem ismerem az én csúcsértékeimet.

Az egykori edzője, Lucescu azt mondta, hogy jelenleg nincs Robben vagy Ribéry szintjén
Számomra már az megtiszteltetés, hogy a nevemet iyen játékosokkal hozzák egyáltalán összeköttetésbe. Biztos vagyok benne, hogy még nem vagyok olyan jó, mint ők. De tudom mi rejtőzik bennem: Az FC Bayernnél el akarom érni Robben és Ribéry szintjét.

Franck Ribéryvel az előző BL szezonban volt egy összetűzése. A könyökével arcon ütötte őt. Megbeszélték már ezt?
Sajnos még nem ismerem a nyelvét. De azt hiszem, nem lesz közöttünk feszültség. Akkor mindketten a klubunkért játszottunk. Most csapattársak vagyunk, nem riválisok…

…De konkurensek ugyanabban a pozícióban.
Ez hozzátartozik a futballhoz, és ez egy ösztökélés. Természetesen játszani akarok, akkor is, ha Ribéry fitt lesz. Mindegy végül ki játszik, a konkurenciaharc győztese mindenképpen az FC Bayern lesz.


Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

To Top