A Bayern történelmének legfiatalabb Bundesliga debütánsa az Abendzeitungnak adott tartalmas interjút.
AZ: Pierre, nemrégiben az első válogatottbeli gólodat érted el az örmények elleni 2-1-es győztes meccs alkalmával. Milyen jelentőséggel bír ez a találat?
Hojbjerg: Ez volt életem egyik legnagyobb pillanata, éreztem a szurkolók lelkesedését. Ezzel egyidőben nagyon nehéz momentum is volt számomra.
Miért?
Az volt a kívánságom, hogy ezt az édesapám is láthassa. Ez volt mindig az álmom. Úgy gondolom, hogy a gólt ennek ellenére valahogy látta és örült is neki. Raádásul a koppenhágai stadion nagyon különleges számomra. Talán ha 100 méterre volt édesapám temetése, 500 méterre pedig az a kórház helyezkedik el, ahol őt ápolták. A szüleim háza is egészen a közelben van, mint ahogy az iskolám is és a pálya, ahol futballozni kezdtem. Libabőrös leszek, ha csak ezekre gondolok.
Nagyon nyíltan beszélsz édesapád haláláról, aki fél évvel ezelőtt gyomorrákban hunyt el…
Talán ez az a módszer, amellyel kicsit felszabadulhatok.
Milyen állapotban vagy manapság emiatt?
Elismerem, csakúgy mint korábban, nem egyszerű. Minden nap észreveszed, hogy ő már nincs többé. Szülinapod, válogatott mérkőzésed vagy egy kis problémád van, de nem tudod felhívni őt. Néha nehéz ezzel együttélni, de meg kell próbálni elfogadni. Nehéz időszak volt számomra. Egy évig Michael Tarnatnál éltem vendégségben, nagyon sokat segített nekem. Ez volt a második családom.
Segít neked a sport, hogy más gondolatokra kerülj?
A futballért élek. A futball a gyógyszerem és a terápiám. A futball és az FC Bayern nagyon sokat segített nekem. Amikor nem voltam jó állapotban, ott voltak nekem, úgy mintha a családom lennének. Ott támogattak, ahol tudtak és mindent megtettek, hogy segítsenek nekem és a családomnak. Ezért a vezetőségnek, az edzőnek és a csapatnak is nagyon, mély szívből hálás vagyok.
Térjünk a sportra. A nemzeti válogatottban Morten Olsennél jó formában vagy.
Olsen egy nagyon fontos ember és edző számomra. Annak ellenére, hogy nem játszom minden héten a Bayernnél tudja, hogy segíthetek a csapaton. Ez nagyon sok önbizalmat ad számomra.
A dán válogatottban bérelt helyed van, a Bayernben nem…
Van egy különbség: Az FC Bayern a világ legnagyobb és legjobb klubja. Ezért nagyon fontos volt az az út, amit két és fél évvel ezelőtt megtettem a Bayernbe.
És most?
Mindig elmondtam, hogy olyan sokáig szeretnék maradni, ameddig lehetséges. De egy fiatal játékosnak valamikor meg kell tennie a következő lépést. Nagyon sokat köszönhetek a klubnak, ezért nehéz beszélni arról, hova vezet az utam.
Nem te lennél az első Bayern játékos, aki egy kölcsönszerződés után erősebben tér vissza.
Lahm, Kroos és Alaba jut az eszembe. Az ügynököm hamarosan megbeszélést tart a Bayern felelőseivel, ezt követően tudom megmondani hogyan tovább. Attól is függ, mit akar a klub és az edző.
Lahm személyében egy újabb fontos játékos esett ki a középpályáról. Ez egy esélyt jelenthet számodra?
Ehhez nem szeretnék hozzászólni. Nagyon sajnálom Philipp kiesését, ő a pályán és azon kívül is hihetetlenül fontos a csapat számára.
Az elmúlt szezonod kimagaslóan ért véget, a kezdőcsapatban kaptál lehetőséget a Dortmund elleni győztes kupadöntőn.
Ez egy nagy pillanat volt. Olyan sok címet szeretnék nyerni, amennyit csak lehet.
Ezáltal megnövekedtek az idei szezonban elvárt játékperceid?
Egy kicsit igen, de nem gondoltam hogy elérem. Azt viszont gondoltam, hogy egy nagy szezon lehet számomra.
A Bayernnél való konkurencia nagyon nagy. Ez előnyt is jelent, képes vagy a világklasszis játékosoktól eltanulni pár dolgot, nem?
Ha ebből nem akarsz tanulni, ostoba vagy. Nem vagyok ugyanaz a típus mint Ribéry, Lahm vagy Schweinsteiger, ennek ellenére tudok tőlük tanulni, legfőképp akkor, amikor nyomás alatt vannak. Ők nagyon nagy játékosok, akiket nagy tiszteletben tartok. Egyszer szeretném elérni ezt a szintet, ez a célom.
Mi különbözteti meg Pep Guardiolát?
Abban tud segíteni a játékosoknak, hogy egy újabb lépéssel előrébb kerüljenek. Mindig megtalálja az utat, hogy egy Ribéry, egy Schweinsteiger vagy egy Pierre Hojbjerget fejlesszen – minden kis részletben. Tudja hogy ketyegnek a játékosok és hogyan reagálnak.
Mehmet Scholl is nagy támogatód. Rögtön az érkezésed után, 17 évesen a második csapatba kerültél.
Rendszeres kapcsolatban állok Mehmettel. Ha valamire szükségem van, vagy kérdésem van mindig felkereshetem őt. Mindig megnevettet és mindig valami más úton jár. Emberként és edzőként is más.
Amennyiben?
Emlékszem egy szituációra a Bayernben eltöltött első évem során. Kemény edzésünk volt, úgy gondoltam, hogy nagyon jól edzettem. Mindenkit megdicsért, de nekem azt mondta: Többet kell csinálnod, keményebben kell dolgoznod és több gólt kell lőnöd. Így nem edzhetsz. Teljesen összetörtem. Egy edzőpálya melletti kis dombra küldött, ahova fel-alá kellett futnom, ameddig csak tudtam. Pár hétre rá beszéltem vele. Csak nevetett és elmondta: Így neveli a jó játékosokat. Most már nevetek rajta, de akkor valóban nagyon szomorú voltam.
